Drága Mr. V-mnek szánom ezt a bejegyzést, egyrészt utólagos névnapi ajándákként, másrészt felvidítónak ezeknek a "zord időkben". :)
Az angol "drake", vagy német "Drache" kifejezés a latin "draco" (sárkány) szóból származik. Többféle természeti jelenséget, vagy szellemet is értettek alatta az idők folyamán az emberek. Az egyetlen, ami közösnek mondható talán az értelmezések között az, hogy valamilyen módon kapcsolódtak a tűzhöz.
Angliában a lidércfényéket illették, többek között, ezzel a kifejezéssel.
Ennél már nagyobb kiterjedésű területen nevezték drake-nek az égen feltűnő fényes jelenéseket, tüzes vonalakat. Ezeket sárkányszerű lényeknek gondolhatták, mert állítólag kincset is őriztek, vagy vittek magukkal. Egy észak-németországi hit szerint, ha egy ember az égen, a kincsét vivő drake-et látott, akkor azt kellett kiáltania, hogy "Halb part!", és a "madár" megfordult, és hozott az illetőnek értékes rakományából.
Egy hasonló elképzelés szerint, ha két ember biztosítani akarta magának a drake-et, vagy a kincsének egy részét, kettejüknek keresztezi kellett egymáson a lábukat, majd gyorsan tető alá menekülni, vagy csúnya véget ért a próbálkozás.
Németországban viszont már sok helyen a koboldokkal azonosították őket. Ha, egy addig szegény család hirtelen meggazdagodott, azt gyakran tulajdonítottak egy Drache munkájának.
Alakváltó tulajdonsággal rendelkeztek ezen lények. Sokszor úgy kerültek el egy házhoz, hogy elázott csirke vagy macska formájában találták meg őket az ajtóban, mire a ház egy lakója bevitte, hogy megszáradjon. A Drache ezután már könnyen befészkelte magát a háztartásba.
Egy otthonba bekerülve, a Drache 6 különböző áldást hoz. Gyakran említik, hogy gabonát gyűjt maga köré, vagy a szomszédoktól lopva, vagy a környező, még le nem aratott mezőkről. Néha még aranyat is adhatott a házigazdájának.
Viszont, minden leírásban a Drache segítsége démonikus természetűnek van jellemezve, így veszélyesnek tartották (habár, azért nem szabad megfeledkezni a szomszédok irigységéről, és a keresztény egyház befolyásáról sem).
Források:
T. F. Thiselton Dyer: Folklore of Shakespeare
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
D. L. Ashliman: Fairy Lore: A Handbook
