A pentagramma

A mai újboszorkányság legkedveltebb jelképe a pentagramma, azaz az egy folytonos vonallal lerajzolt ötágú csillag. De mi is a pontos jelentése és a mágikus funkciója?

A pentagramma több ezer éves történelemmel bír. Már sumer kerámialeleteken is fellelhető, zsidó királyok tulajdonpecsétjein, az ókori görögöknél, de fontos jelképnek tartották Kínában és Japánban is. Ám mielőtt még valaki ezzel együtt nagy ősi mágikus rajznak gondolná, meg kell jegyezzem, hogy az ötágú csillag sokszor tényleg csak egy csillagot jelentett. Természetesen azért szimbolikáját tekintve igen sokrétű: utalhatnak vele az életre, az újrakezdésre, a virágzásra, a Vénuszra, az aranymetszésre, a boldogságra, a házasságra, a beteljesülésre, a tökéletességre, stb. És bizony idővel tényleg mágikus társításokat is kap: bajelhárítónak, a különféle szellemekre és démonokra hatással bírónak és őket távol tartónak gondolták. Püthagorasz az emberi mikrokozmosz tökéletes leképzésének látta, míg a követői Hügeia (az egészség istennője) nevének a betűit is a csillag csúcsaira írták. Öt ágának hála egyesek a női (2) és a férfi (3) princípium egységét is fel vélik fedezni benne. Paracelsus szerint ez a legfontosabb jelkép, már csak azért is, mivel az öt csúcsa a négy alapelemet és a szellemet szimbolizálja. A szabadkőművesek számára is nagy szerepet játszik; ők többek között az élet forrását, az összes élőlény univerzális megtermékenyítő magját kapcsolják vele össze. De lehet a tudományok kulcsa és a titkok feltárója is. Egy időben pedig a keresztények számára is nagy (pozitív) értelemmel rendelkezett: Jézus öt sebét látták benne megjelenítve.

Lévi-féle pentagramma

Mágikus alkalmazását tekintve, különböző egyéb szimbólumokkal kiegészített változatai a középkor óta a rituális mágia fontos eszközei. Az ilyen ábrázolások a képmágia és a talizmánmágia kedvelt kellékei mind a mai napig. Régi népi alkalmazása a démonoktól, lidércektől és boszorkányoktól való védelemre korlátozódott; ezen célból ajtókra és ablakokra festették és faragták. A mágiában jártasabbak elvileg a küszöbükre is rárajzolták, hogy a gonosz szellemek ne tudjanak belépni, míg a jók ne juthassanak ki a házból. CorneliusAgrippa az elemekkel való társítást népszerűsítette róla, ami aztán olyan jól sikerült, hogy még ma is ezt gondolja a pentagrammáról a varázslással élők nagy része. Nagy író még vele kapcsolatban Eliphas Lévi, aki bevezette a megkülönböztetést az, egy csúcsával felfelé álló ("rendes"), valamint a két csúcsával felfelé mutató, ún. „fordított” pentagramma között (ezt megelőzően nem különböztették meg őket). „Helyesen” fordítva „a szellem uralmát az elemek fölött” jeleníti meg, mely által a mágus képes bármely elemhez tartozó lénynek parancsolni. Míg „felfordítva” már ördögi megidézések eszköze lehet, hiszen ilyen formában az anyag uralmát szimbolizálja a szellemen, illetve Lévi szerint két felső csúcsában magát a Sátánt, az ő boszorkányszombati kecske formájában is fel lehet benne fedezni. Később, az Arany Hajnal (Golden Dawn) rend szertartásaiban a pentagramma levegőbe felrajzolásának segítségével hívnak meg szellemeket, illetve űzik el őket. Az egész csak attól függ, hogy honnan is kezdjük el rajzolni a csillagot: a felső csúcsából indítva megidéz, míg a bal alsó szögből kiindulva elűz. Ezen mágikus hagyományokból került aztán át a wiccába is, ahol átvették az elemekre vonatkozó és a Lévi-féle elképzeléseket is róla. Eredetileg még nem tartották a wicca és az újboszorkányság par excellence szimbólumának, ez a váltás majd csak fokozatosan, e gyakorlatok népszerűvé válásával következett be. Érdekes megjegyezni, hogy ezt megelőzően nincs arról feljegyzés, hogy a boszorkányok bárminemű preferenciát is mutattak volna felé, főképp, ha arra gondolunk, hogy a néphit szerint éppen az elijesztésükre volt alkalmas.

a "fordított" pentagramma, benne a sátáni kecskefejjel

Mindenesetre mostanság a pentagramma az újboszorkányok legkedveltebb jelképe; oltalmazók és mágikus erőket tartalmazónak gondolják, főként "normál" állásban. "Fordított" formájában pedig már a modern sátánisták vallják magukénak, a Lévi által megkezdett társítást folytatva. De mindezek mellett általános mágikus alkalmazása is megmaradt, ami talán nem is olyan csoda, ha felidézzük róla Lévi magasztaló (ám azért teljesen túlzó) szavait:

"..., a Mágia minden Misztériuma, a Gnózis minden szimbóluma, minden okkult figura és minden kabbalisztikus kulcsa a profetizálásnak egyesül a pentagrammában."

Források:
Eliphas Levi: The Ritual of Transcendental Magic
Doreen Valiente: ABC of Witchcraft Past and Present
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György: Jelképtár