"...szokása azoknak, akik éjszakára edényeket tesznek ki étellel és itallal telve, azon hölgyeknek szánva, akiket látogatásra várnak, Dame Abundia és Satia, vagy, ahogy az emberek hívják, Frau Percht vagy Perchtum, mert ez a hölgy mindig a követőivel jön. Ezeket azért hagyják kint, hogy mikor meglelik az edényeket, tele étellel és itallal, szem előtt hagyva, ők később újratöltik őket, és jólétet és gazdagságot adnak a háztartásnak."A sütés befejezte után megvártam a naplementét, és a szürkület utolsó fényeinél elindultam egy bodzabokorhoz. Vittem számára felajánlást, és engedélyt kértem tőle, úgy, ahogy azt régen is csinálták: "Ellhorn úrnő, adj egy keveset a fádból, és majd én is adok a sajátomból, amikor az egy erdőben nő!"
Szedtem több kisebb gallyat róla, egy nagyobb ágat, valamint bogyókat. Majd hazaindultam, hogy tovább folytassam a mágikus munkákat.
Odahaza összekészítettem mindent, amire szükségem lehet. Gyertyákat gyújtottam és füstölőket. A tömjén füstje sűrűn szállt fel, miközben megszólítottam az összegyűjtött növények szellemeit, és italáldozatot mutattam be számukra.
A bodzabogyókkal megfestettem egy hosszabb méretű fehér fonalat. A festett fonallal összekötöttem két bodzaágacskát, egyenlő szárú kereszt formában. A bodzát védelmező tulajdonságúnak tartották a múltban, és ajtók és ablakok felé akasztották, nehogy bármi rossz bejusson a házba. Ennek a talizmánnak is ilyen funkciója lesz.
Aztán lemosóvizet készítettem, amit majd a közeledő újhold alkalmával tervezek felhasználni, a boszorkányos eszközeim megtisztítására. Forrásvízbe kevertem különféle növényeket, miközben varázsszavakat suttogtam nekik. A lezárt üveg majd kikerül az ablakpárkányra éjszakára, hogy a sötét éjszaka szellemeinek az áldását is megkapja.
A munka végeztével megköszöntem a szellemek támogatását, és kioltottam a gyertyákat. A varázslat erre a napra véget ért.
