Humor

"Egy nyárközépi rituálé részlete:

Papnő: Lám, az Isten belépett a magokba (grain)!
Mindenki: Ő fog táplálni minket!
Papnő: A Nap a vízen van!
Mindenki:  Ő fogja szomjunkat oltani!
Papnő: Az Isten a magban (corn) van!
Mindenki: Magasra fog nőni!

Ne is említsük meg itt azt a sok tonnányi agrokemikáliát, ami csatlakozott az Istenhez a magban, és a gallonnyi tisztítószert, ami a vízbe került."

Idézve innen: Diane Purkiss: The witch in history: early modern and twentieth-century representations

Bolondok napjára

A mai  bolondok napja gyökereit az ókori keltáknál lelhetjük fel, akik ekkor ünnepelték Gáire nevű istenüket. Gáire, egy manapság eléggé elhanyagolt istenség a neopogány körökben, egykor nagy népszerűségnek örvendett mind a kontinentális, mind a szigeteken élő kelták körében. Ő a vidámság, a nevetés, a kacagás és a tréfák istene. Általában díszes ruhába öltözve ábrázolták, jellegzetes formájú fejviseletben, és széles mosollyal az arcán. Egyes feljegyzések szerint a tiszteletére a druidák hosszas felkészülés után (ami sok sör vagy bor szertartásos elfogyasztását igényelte) órákon át képesek voltak nevetni.

Forrás

A kelták ekkor Gáire tiszteletére egész nap igyekeztek mindenen neveti, hogy így nyerjék el az isten kegyeit és áldását, valamint tisztelegjenek kegyessége és hatalmassága előtt. Állítólag, ha valaki e napon nem nevetett, többet nem is nevethetett ebben az évben. Az emberek, hogy a vidámságukat fokozzák, megviccelték egymást különféle csínyekkel és átverésekkel, amiken az egész törzs nagyokat szórakozott. Az ártatlan átveréseknek egyben feszültséglevezető hatásuk is volt a közösségben, mivel ekkor a haragosok vagy sértettek szabadon megbosszulhatták, komoly károkozás nélkül, bántalmaikat, és még mindenki jól is szórakozott rajta.

A keresztény misszionáriusok a kelták közé kerülve nem értették, hogy mire ez a sok csínytevés és nevetgélés, de abban egyet értettek, hogy démoni gyakorlatról van szó. Így hát megpróbálták az embereket leszoktatni róla. Egy legenda szerint, az egyik április elsejére nagy térítő beszédet terveztek a keltáknak, amire azok szívesen el is mentek. A papok örültek a sok megjelentnek, és nagy átéléssel kezdték el ecsetelni nekik, hogy milyen szörnyűségek is várnak a Gáire istent ünneplőkre a pokolban. Azonban a hallgatóság csak nevetni tudott a papok beszédjén, és minél ijesztőbb és kegyetlenebb dolgokat írtak le a térítők, annál jobban nevettek a kelták. Végül a misszionáriusok nem bírták tovább, és elkezdték hazazavarni az összegyűlteket, mire azok nagy örömmel odarohantak hozzájuk, és elkezdtek nekik gratulálni, mert ilyen jó Gáire isten-napi tréfát még soha nem hallottak. Erre egy pap elkiáltotta magát: "Bolond ez a nap, és bolondok vagytok ti is mind!" Innen származik a bolondok napja elnevezés.

Egy nemrég fellelt írásos emlék ezt írja Gáire isten napjáról:

"Aki ezt elhiszi, az április bolondja!"