Újév napi babonák

Amilyen az újévünk, olyan lesz az elkövetkező év is.

Szerencsés dolog korán kelni, mert aki sokáig alszik, az egész évben lusta lesz, míg aki hamar ébred, annak a további hónapokban könnyen fognak menni a reggelei.

Európában több helyen is ezen a napon ajándékokat adtak egymásnak az emberek, hogy ezzel is biztosítsák a jó esztendőt szeretteiknek.

Szerencsés dolog, ha pénzt kapunk.

Mindenképpen kell valamit főzni, mert az garantálja, hogy egész évben legyen mit enni. Ezt még csak fokozza, ha olyat készítünk, ami térfogatában is megnő sütéskor/főzéskor, mert az a szerencsénket szintúgy növeszti.

Tilos viszont mosni, mert az szerencsétlenséget hoz, vagy elmossuk vele egy barátunkat is.

Tilos varrni, mert azzal együtt a tyúkok tojóját is bevarrja az ember.

Tilos vetni, mert az szerencsétlenséget hoz a fejünkre.

Tilos pénzt költeni, mert attól egész évben költekeznénk.

Tilos bármilyen kérést is visszautasítani, különösen a koldusokét. Ezt szintén is a szerencsénk bánná.

Tilos hamut kivinni a házból, mert vele visszük a szerencsét is.

Ha az első látogatónk újévkor férfi, az jó előjel, ha nő, az rossz.

Ha süt a nap, akkor egyenesre fog nőni a len.

Ha az első férfi, akivel találkozunk, egy pap, akkor haláleset fog az éven történni az ismerőseink között.

Ha valaki nem eszik ezen a napon a családjával, az meg fog halni. Legalábbis egy máltai babona szerint.

Ha egy fehér lámpaburát törunk el, akkor pénzügyi gondok várnak ránk. Ha színeset, akkor egy közeli rokonunk fog meghalni.


Forrás:
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopædia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World 

Denevérek babonái

Az európai néphitben, valószínűleg éjszakai életmódja miatt, igen csak rossz hírnek örvendenek ezek a kedves kis állatok. A halállal és a holtakkal hozták kapcsolatba őket, míg a kereszténység egyenesen az Ördöggel és démonaival. De a boszorkányok is közel álltak hozzájuk, hiszen ők maguk is (elvileg) denevérekké változhattak, vagy a familiárisaik ölthettek ilyen formát. Sok varázslatnak is fontos kelléke volt ezen állatok vére, egyes repülőkenőcsök receptjeiben is szerepel, mint hozzávaló. Állítólag egy heliotrópra ha rákarcolunk egy denevérformát, az plusz erőt ad a varázsszövegeinknek, illetve segít a démonok felett uralkodni. De az Európán kívüli vidékeken is előfordult, hogy nem a legfényesebb hírnévnek örvendtek a denevérek. Közép-Amerikában is a halállal, illetve a véráldozatokkal hozták összefüggésbe őket (ugyebár arra laknak a vérszívó denevérek). A kelet-afrikai gondolkodásban pedig a denevéreken lovagolnak a boszorkányok, míg Elefántcsontparton és Madagaszkáron a holtak szellemeit jelenítik meg.

Más területeken viszont kimondottan szerencsésnek, vagy szentnek gondolták a helyi denevérfajokat. Kínában a denevért a legtökéletesebb madárnak tartották, mivel szoptatja kicsinyeit; ezen felül még szerencsehozónak is gondolták, így stilizált alakban gyakran megjelenik díszítő motívumként. Néhány új-guineai törzs a termékenység szimbólumának tartotta őket. Az ausztrál őslakosok is nagyra tartják ezen emlősöket, és nem merik bántani a példányaikat, mert azt gondolják, hogy az éveket venne el az életükből. A Karib-szigeteken pedig jó angyalnak képzelték, aki éjszakánként védelmet biztosított az otthonoknak, és itt is tabunak számított a megölése.

Ami a konkrét denevérekkel kapcsolatos babonákat illeti:
- egy angol szokás szerint, ha élő denevért szegezünk az ajtó felé, az megvéd a boszorkányoktól
- ha megharapnak, a seb soha nem fog begyógyulni
- szerencsétlenséget hoz, ha megöljük a szobába berepült denevért
- ha már egyszer bejött, akkor pedig jó előjel, ha valamire egy időre leszáll
- ha a konyhába repül be és rögtön a mennyezetre száll, az jó jel; ám ha kétszer körberepül előtte, az rossz
- amikor kifelé próbáljuk kergetni a szobába repült denevért, és az állat nekirepül egy gyertyának (vagy bármi más fényforrásnak), az nagyon rosszat jelent
- ha háromszor körberepül a házban szintén rosszat ígér
- ha a fejeden repül körbe háromszor az egyenesen a halálodat jósolja meg

Az újévi babonák pár fő pontja

Szilveszter éjszakája és az azt követő újév napja "liminális" időpontoknak számítanak, vagyis még nem tartoznak sem az óévhez, sem az újhoz, így a szokásos emberi időn kívül helyezkedik el. Ennek köszönhetően kiváló alkalmat biztosítanak mind az elkövetkező év befolyásolására, mind a jövendő történések kifürkészésére. Az újévi babonák is természetesen ezt a hozzáállást tükrözik, melynek a főbb pontjai:

Az elfogyasztott étel milyensége hatással van az egész éves boldogulásra.
A különféle ételtilalmak alapja általában a hasonlósági mágia. Pl. csirkét nem jó enni, mert elkaparja a szerencsét, de malacot igen, mert az előtúrja (vagy a házba túrja). A lencse is azért kerül ilyenkor az asztalra, mert a termékenységet, bőséget idézi fel sok magjával.

Kiváló alkalom ez a jóslásra.
Rengeteg jósló szokás és babona fűződik ehhez az időszakhoz, a szerelmi jóslásoktól, az ólomöntésen át, egészen a haláljóslásokig. Csak egy konkrét példa: ha újév hajnalán meglessük, hogy merre felé fordulva kukorékol a kakas, akkor abból az irányból várhatjuk a mátkánkat is.

Az házba elsőként belépő vendég (éjfél után) milyensége befolyással van a szerencsénk alakulására.
Arról persze már nem egyeznek meg az babonák, hogy milyen is a biztosan szerencsét jelentő vendég, ám általában a férfiakat szokták pozitívnak, a nőket pedig negatívnak tartani. Viszont van, ahol a hajszín, vagy esetleg a szakáll hossza a fontos. Egyes források arra is utalnak, hogy itt azért lehetett egy kicsit csalni, a család egy férfitagját kiküldve a házból, hogy aztán ő érkezzen meg elsőnek.

Ami újév napján történik, az egész évben is történni fog.
Tehát ha valaki későn kel, egész évben későn fog kelni. Ha valaki sokat dolgozik, egész évben sokat fog dolgozni. Persze ez fordítva is igaz, aki pl. egyébként sokat iszik, de ezen a napon megállja, az egész évben keveset fog inni (van is róla beszámoló, hogy részeges férfiak kezükben órával ülnek a whiskysüveg előtt, és várják, hogy elmúljon újév napja).

Dologtiltó nap: vagyis bizonyos tevékenységek végzése balszerencsét hoz.
Az megint csak nem tiszta, hogy pontosan mit is tilos ilyenkor csinálni, mert a tilalmak természete területenként változik. A legáltalánosabbaknak számít azért a mosás (halált hozhat, vagy egész éves nehéz munkát), illetve bárminek (akár a tűz hamujának is) a házból való kivitele. De volt, ahol varrni sem volt szabad, mert akkor bevarrták volna a tyúkok "tojókáját" is.


Források:
Jacqueline Simpson, Stephen Roud: A Dictionary of English Folklore
Vance Randolph: Ozark Magic and Folklore
Richter M. István: Évi szokások, babonák és szólásmondások Német-Prónán és vidékén
Singer (Székely) Leo: Dunántúli babonák
Kimnach Ödön: Az év egyes napjaihoz fűződő népies jóslatok

Varjak mágiája

  Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája.

Van néhány olyan állat, aki szorosabban kapcsolódik Halloween ünnepéhez, mint a többi. Ezek egyike a varjú.
A varjak a legtöbb nép hitrendszerében a halálhoz kapcsolódnak, és ekként kerültek közel ehhez a jeles naphoz is. Majdnem mindenhol hírnök szerep is jut nekik, hiszen a megjelenésüket általában előjelnek tekintik.
Nagyon sok forrás váltva hivatkozik varjakra és hollókra, így sokszor nem is tudhatjuk, hogy valójában melyik fajról van szó.

A kelta mitológia Morrighan istennőjének gyakori alakja, és úgy tartják, hogy ha három varjat látnak együtt, akkor az Istennő figyelő szemével állnak szemben.
A walesieknél, Mabinogion mondakörben a halál küldönceként varjú érkezett, de ugyanitt a boszorkányok át is tudtak változni ebbe az alakba.
A görögöknél Apollón jelképe volt, de mind a görög, mind a római néphagyományok jóslásra is használták őket, melynek során röptükből próbálták kifürkészni a jövőt.
Az észak-amerikai indián históriák közt se szeri se száma a varjakról szóló mágikus történeteknek, sőt, egyes törzsek lélektolvajoknak is tartják őket.
Az északi népeknél Odin egyik megjelenési formája volt, ráadásul a repülő varjakat az ő kémeinek tartották.
A Talmud szerint, amikor Káin megölte Ábelt, egy varjú tanította meg az embert, hogy miként kell eltemetni a holtakat.
A biblia – talán pont a számos mágikus kötődés miatt – tisztátalan lényként tekint rá, és még Noé is csak utolsó madárként engedi ki a bárkájáról, amikor rátalál a szárazföldre.

A leggyakoribb hiedelmek a varjakkal kapcsolatban:
- Ahol megjelennek, ott halál száll a házra, különösen ha a ház fölött átrepülve háromszor károg.
- Ha alacsonyan szállnak, betegséget hoznak.
- Ha reggel először a varjú énekel, esni fog.
- Varjút ölni balszerencsét hoz, de ha véletlenül mégis megtörténik, fekete ruhát öltve kell eltemetni.
- Ha keletről, vagy délről repül át felettünk, az szerencsét hoz.

A boszorkányság tárgykörében elsősorban a varjak fajszintű, vagy individuális szellemének transzállapotú megszólításáról és alakváltásáról beszélhetünk, hiszen a velük kapcsolatos egyéb szokások, valamint megfigyelések sokkal inkább a népi babonák közé tartoztak.

Érdekesség, hogy kitűnően el lehet sajátítani a varjú hangjelzéseit, és ezáltal kommunikálni vele, valamint ami tagadhatatlan, hogy a madarak között Ő az egyik legintelligensebb, és számos ember kitűnő barátja a sövény mindkét oldalán.

További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Karácsony éjszakai szokások, babonák

Ha egy lány visszafelé menve elsétál egy körtefához karácsony este, majd háromszor három alkalommal körbejárja, meg fogja látni a jövőbeli férje képét.

Mikor az óra éjfélt üt ezen az éjszakán, minden ajtó nyitva kell, hogy legyen, hogy a rossz szellemek távozhassanak.

A lányka, aki éjfélkor kimegy a kertbe, és leszed 12 zsályalevelet, meglátja árnyas alakját a leendő férjének, amint az felé közeledik.

Karácsony éjszaka a kíváncsi lány tegyen egy tál vizet a hálószobája ablakán kívülre, és ahogy az megfagy, egy tárgyat fog formázni, ami a jövendőbelije foglalkozására utal.

Svédországban azt tartották, hogy erre az éjszakára puliszkát kell kirakni a szabadba, hogy elnyerd a tündérek kegyeit.

Németországban ekkor sört öntöttek fehér lisztre a szabadban, hogy szerencsések legyenek az év során.

Az ekkor sütött kenyér nem fog megpenészedni, vagy egy másik változat szerint, eláll majd a következő karácsonyig.

Aki ezen az éjen kisétál a kukoricásba, az meghallhat mindent, ami a falujában az éven történni fog.

Ha karácsony este egy követ raksz minden gyümölcsfára, akkor azok több termést fognak hozni.

A gazda ekkor este ki kell, hogy menjen a gyümölcsösbe, hogy megrázza a fákat, miközben ezt mondja: "Fa, kelj fel, kelj fel, és adj nekünk bőven gyümölcsöt a következő éven!"

Erre az éjszakára minden cipőt szépen, rendben kell elhelyezni, hogy a családban harmónia legyen az év folyamán.

Szerencsétlenséget hoz, ha mosatlanul hagysz bármilyen edényt karácsony éjszaka.

Szerencsétlenséget hoz, ha fonsz vagy varrsz karácsony éjszaka.

Karácsony éjszaka senkinek nem szabad kikelnie az ágyából, vagy a boszorkányok magukkal ragadják.

Ezen az éjszakán, éjfélkor az állatok képesek lesznek beszélni és jósolni.

Ne hagyd a fényt kialudni karácsony éjszaka, vagy valaki meghal a házban.

Karácsony éjszaka az asztalra tégy egy kis rakás sót. Ha másnap reggelre elolvad, meghalsz az elkövetkező éven, ha nem, életben maradsz.

Forrás:
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopædia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World

A Napról boszorkányoknak

A Nap a Naprendszer központi csillaga, tömege annak a 99,6%-át teszi ki, ami a 333000-szorosa a Földének. Átmérője az egyenlítőjénél 104-szerese a Földének. Az egyenlítőjénél a Nap felszíne 25,38 földi nap alatt fodrul körbe, míg a pólusainál ez 36 napig tart. A Nap fénye több mint nyolc perc alatt éri el a Föld felszínét.
A Nap az élet számára a legfontosabb égitest az égbolton. Nélküle a földi élet kialakulása, és ilyen szintű kivirágzása nem jöhetett volna létre. Ő az, aki megadja az élet ritmusát, aki energiával lát el mindent, amit csak fénye elér. Az élethez szükséges körülményeket biztosító szerepe miatt is lehet, hogy több kultúrában is férfiként személyesítették meg, és ezt a modern neopogány közösségek is átvették. Ám voltak olyan helyek, ahol a Nap istensége nő volt (pl. a japán Amaterasu).
A mai mágikus közösségek hajlamosak inkább a Holdra koncentrálni, és a Napnak kisebb mágikus jelentőséget tulajdonítani. Ez persze, a  Hold és a sötétség alapvető mágiával és misztikummal való összekapcsolása miatt, talán érthető is. Ám, a Nap is van olyan fontos égitest a mágiában, mint a Hold, nem hiába a Nap imádata és istenként való tisztelete rengeteg kultúrában felfedezhető, szerte a világon. Ahogy az angliai shetlander-iek mondták: a Nap a legnagyobb boszorkány a világon! Viszont a Nap és a boszorkányok kapcsolata az ókorig is visszanyúl. Homérosz Odüsszeiájában megismerhetünk egy boszorkányt, Kirkét. Kirké maga is Héliosz, a görög napisten lánya volt. Egy másik híres ókori görög boszorkány, Médea, pedig Héliosz unokájának van írva a fennmaradt forrásokban. Ebből is látszik, hogy a boszorkányoknak nem kell elrejtőzni a Nap fénye elől, helyette a támogatását kell keresniük.

Pár Nappal kapcsolatos babona és elképzelés:

• Sok helyen tilosnak számított az Napra újjal mutatni; az ugyanis szerencsétlenséget vont maga után.
• Ha nem szeretnél meghalni, soha ne állj olyan helyre a temetéseken, ahol a Nap direkt rád süthet. Ha ez mégis megtörténik, hamarosan meg fogsz halni te is.
• Egy korni (Cornish) elképzelés szerint a Nap ki nem állhatja a hazugokat, épp ezért nem hajlandó melegíteni őket, vagy megvilágítani őket a sugaraival.
• Keleten azt mondták egy időben, hogy ha valaki megsérti a Napot, az leprás lesz.
• Ha a Nap vörösen kel fel, az nagyon kedvezőtlen ómennek számít.
• Egy tiszta napot követően, a felhő mögé rejtőzött Nap naplementekor, vihart jelent.
• Ha nyugaton vörös az ég naplementekor, akkor másnap esni fog, vagy szeles nap lesz.
• Ha a Nap vörösen kel fel, Egyiptomban azt mondták, hogy az vihart jelent, halált, és más rossz dolgokat.
• Új-Zélandon azt mondták, hogy ha a lemenő Nap vöröses, és körülötte a felhők pirosak, akkor a Teremtő éppen édesburgonyát vet.
• A parasztok valamikor Németországban minden reggelt levették a kalapjukat a kelő Nap előtt, hogy szerencséjük legyen.
• Ha reggel, felkelés után, a Napot pillantod meg elsőként, az nagyon jó ómen.
• A magyar lányoknak tilos volt a Nap irányába seperniük, különben férj nélkül maradtak.

Napvíz elkészítése:
Tölts meg egy üveget tisztított (vagy forrás) vízzel. Tégy bele egy citrin követ (minél nagyobb, annál jobb, és lehetőleg csiszolatlan legyen), valamint egy korty vodkát.
Mikor a Nap delelőn jár (dél és délután 3 óra között, nyáron), vedd az üveget, és a Nap felé tartva kérd meg a csillagunkat, hogy töltse fel erejével a vizet. Egy ideig tartsd az üveget a kezedben, erre koncentrálva. Mikor már biztosan érzed, hogy a kapcsolat megszületett a víz és az égitest között, helyezd el az üveget egy olyan helyen, ahol a Nap fénye továbbra is érni fogja. Hat nap múlva vedd ki belőle a kristályt, és vizet szabadon használhatod.


Források:
Raven Digitalis: Planetary Spells & Rituals
Linda T. Elkins-Tanton:  The Sun, Mercury, and Venus
Monica Roman, Luke Roman: Encyclopedia of Greek and Roman Mythology
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
Dorothy Morrison: Everyday Sun Magic: Spells & Rituals For Radiant Living

Ízelítő a kertészkedés folklórjából

• Skóciában a földművelők földjük egy részét műveletlenül hagyták évről évre. Ezt a helyet állítólag az ördögnek dedikálták, hogy a maradék talaj termékenységét ne vegye el.
• Ha nem szeretnéd, hogy a szilváid kukacosak legyenek, üss egy szöget a gyümölcsfába, és minden reggel háromszor járd körbe a fát.
• Tilos az érésben lévő gyümölcsökre mutatni, különben azok leesnek az ágakról, még azelőtt, hogy megérnének.
• Ha sokat teremnek a gyümölcsfáid, köszönd azt meg nekik, vagy nem fognak következő éven is jól teremni.
• Szerencsétlenséget hoz, ha valaki megszámolja a fán lévő gyümölcsök mennyiségét, de vonatkozik ez a még leszedetlen uborkára, tökre és dinnyére is (ez esetben a termések le fognak válni az indákról).
• Ha a kertben szürkület után ásol, betegséget és halál hozol a családodba.
• Soha ne ültess semmit a születésnapodon, különben a növény túl fog élni téged.
• Ültesd át a növényeidet teliholdkor, és azok kétszer olyan gyorsan fognak nőni.
• A csak egy szem borsót tartalmazó borsócső jó előjel.
• A különleges formájú termések szerencsések.
• Halált hoz, ha a földbe veted el a kaprot, ánizst, vagy édesköményt. Helyette csak a földre kell szórni a magokat, és hagyni, hogy azok maguktól foganjanak meg.

Források:
Edwin Radford, Mona A. Radford: Encyclopedia of Superstitions 1949
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
Ellen Dugan: Garden witchery: magick from the ground up

Fekete rigó: folklórja és üzenete

A fekete rigó viselkedéséből valaha az emberek megpróbálták megjósolni az időjárást. Ha élesebben énekeltek a rigók szokásosnál, az esőt jelentett. Az ősszel való összegyülekezésük, vagy az ekkori délre való repülésük hideg telet ígért. Azt mondták róluk, hogy képesek egészséges időt hozni.

Azt is tartották ezen madarakról, hogy ha egy feketerigó fészket rakott egy ház kertjében, ott hamarosan el fognak valakit jegyezni. Akinek a kertjében egy rigócsapat száll le, az az illető nagy pénzügyi növekedésre számíthatott abban az évben. Ám ha a madár a házba a szállt be, már halált jelentett. Sőt, azt is mondták, hogy ha egy feketerigó keresztezi az utadat, akkor rossz szerencsével fogsz találkozni, még mielőtt elérnéd a célodat.

Egy történet szerint a fekete rigó eredetileg fehér volt, ám egy igen kemény tél során három napra egy kéményben lelt menedéket, és ennek köszönhetően nyerte el sötét öltözetét. Egy leírás szerint ez a három nap január 30., 31. és február 1. voltak, és ezt a időszakot "feketerigó napoknak" is nevezték.

A középkori vallásos hitben a feketerigó a vágyat, azon belül is különösen a testi vágyat jelképezte. Fekete "ruhája" miatt, csakúgy mint a varjak és a hollók esetében, az éjszakával és a misztériumokkal kapcsolták össze. Angliában a holtak üzenethozójának tartották.

A mítoszok azt mondják, hogy Rhiannonnak 3 fekete rigója volt, akik egy örökké álló másvilági fán énekeltek. Az énekük elvarázsolta hallgatóit, és becsalogatta őket a másvilágra. A fekete rigók továbbá Mabon megtalálásában is segédkeznek, de Bran számára is énekelnek.

A fekete rigók gyönyörű misztikus dalukat szürkületkor éneklik, amikor már nincs nappal, de még nincs éjszaka, azaz liminális időben. Talán ezért is gondolták azt a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni hallgatóságát egyik világból a másikba. Innen lett a rigóból a sámánok madara, aki képes segítséget nyújtani a másvilágra való eljutásban.
A modern elgondolások a dalának a tulajdonságairól is ezt a fonalat követik. Azt írják róla, hogy az éneke meghív arra, hogy mélyebb spirituális ösvényt kövess, ami kitágítja a tudatodat és az érzékelt tudásodat. Megjutalmaz azzal, hogy megnyit a szellem világa felé. Segíthet továbbá azoknak, akik az éneklést gyógyításra vagy mágiára használják. Egy másik szerző szerint viszont éppen arra jó az éneke, hogy az embert támogassa a visszatalálásban a jelen világába, mivel elriasztja a csalóka emlékeket.

A feketerigó "gyógyszere" elég erős ahhoz, hogy segítsen mentális, fizikai vagy spirituális betegségek esetén. Egy ember életében felbukkanva, a természet erejére és ciklikusságára emlékezteti őt. Támogatást nyújthat továbbá a nappali álmok értelmezésében és a tiszta érzékelésben. Az ilyen nappali álmokban üzeneteket, ötleteket, érzéseket küldenek neked, vagy valaki más akar veled kapcsolatba lépni. A feketerigó arra buzdít, hogy végre felfedezd és meghalld ezeket a hozzád szóló hangokat.
Negatív oldalát tekintve ez a rigó arra figyelmeztet, hogy nem szabad olyan sokat álmodozni, nem kell a pillanatba túl sokat belemagyarázni. Légy a jelenben, és figyelj arra, amit éppen teszel.

A fekete rigók Magyarországon védettek!


Források:
Richard Webster: Spirit & Dream Animals: Decipher Their Messages, Discover Your Totem
Scott Alexander King: Animal Dreaming: The Symbolic & Spiritual Language of the Australasian Animals
G. Rodney Avant: A Mythological Reference
Cassandra Eason: Fabulous Creatures, Mythical Monsters, and Animal Power Symbols: A Handbook
Ted Andrews: Animal-speak: The Spiritual & Magical Powers of Creatures Great & SmallChristina Pratt: An Encyclopedia of Shamanism Volume 1.
William Carroll: Superstitions: 10,000 You Really Need 
Arin Murphy-Hiscock: Birds: Explore the Symbology and Significance of These Divine Winged Messengers
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World

Szent György napi praktikák kígyókkal és gyíkokkal

Szent György, a legenda szerint, legyőzött egy sárkányt. Talán ezért is kapcsolták a sárkányok elő rokonait, a gyíkokat és a kígyókat, az ő napjához. A magyar szokások alapján elmondható, hogy általában az állatokat gyógyításra, vagy más pozitív célok elérésére használták, valamint a szent napja előtt kellett őket befogni, a sikeres alkalmazásukhoz.

A gyíkokat főképp torokbetegségek esetén tartották jónak. Ha a megfogott gyíkkal megdörzsölték a gyerek nyakát, akkor úgy gondolták, annak nem fog fájni a torka, és nem lesz torokgyíkja se. Volt, hogy a hüvelyk és a "nevetlen" újjal (gyűrűsujj) ölték meg a gyíkot, majd azzal a két újjal megvonogatták a fájó torkot, és az meggyógyult. Daganatot volt képes gyógyítani a torokban az, aki alaposan összefogdosott egy gyíkot, majd eleresztette. A gyógyításhoz kétszer kellett megsimogatnia az érintett területet; ez a módszer működött mind ember, mind állat esetén. A gyík farkát letörték, és húsvétkor a templomban az étellel együtt megszenteltették, majd a beteg fület ezzel piszkálták. Kelet-Németországban a gyíkot megszárították, porrá törték, és hidegrázás ellen alkalmazták.

A kígyók felhasználása ennél valamivel változatosabb. Az ezüstpénzzel levágott kígyófejjel ezen a napon, a templomba menve, meg lehetett látni a boszorkányokat. A teheneken kígyót húztak végig, hogy az jó kövér legyen. A jászolba kígyófejet szögeztek, hogy a háziállatok minden bajtól védelmet élvezzenek (erre a gyíkfejet is alkalmasnak tartották). A megfogott kígyóval tudást lehetett szerezni. Aki pedig ezen a napon kígyót ütött meg, az nagy erőre tett szert, viszont ha az állat elment, akkor elvitte az illető erejét is.


Forrás:
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/110.html#112

Húsvéti babonák és folklór

• Húsvét reggel, amint felkelsz, egyél meg egy almát, és miközben elfogyasztod, folyamatosan ezt mondogasd: "Ahogy Éva tudásszomjában megette, én is úgy vágyom sorsom ismeretére!" (angolul: "As Eve in her thirst for knowledge ate, so I too, thirst to know my fate!") Evés után számold meg az alma magjait; ha páros számút lelsz benne, akkor igaz a szerelmed, ha páratlant, akkor nem.
• Húsvétkor a hús evésétől való tartózkodás jó fogfájás ellen.
• Ha valaki nem eszik húst húsvétkor, nem fogja elkapni a lázt ebben az évben.
• Ha húsvét napján hideg vízben megmosakszol, jól leszel egész évben.
• Szerencsét hoz, ha húsvétkor lelt vadmadarak tojását elfogyasztod reggelire.
• Jó ómen húsvétkor keresztelőt tartani.
• Szerencsések lesznek azok a szülők, akiknek húsvétkor születik gyerekük.
• A rossz szerencse jele, ha húsvétkor egy mókus keresztezi az utadat.
• Ha húsvét éjszaka egy hullócsillagot látsz, akkor el fogod veszíteni a szeretődet.
• Ha húsvét vasárnap jegyeznek el, nem fogsz megházasodni.
• Az nagyon rossz ómen, ha egy felnőtt megbotlik és elesik húsvétkor.
• A jó házigazda húsvét reggel otthona minden szobáját meg fogja látogatni, hogy biztosítsa a szerencsét a háztartásába egy újabb évre.
• A fiatal házasok húsvét reggel, napkeltekor járják körbe a házukat háromszor, hogy a szerencsét biztosítsák maguknak.
• Ha kapsz egy meghívást húsvétkor, azt mindenképpen fogadd el, különben nem fogsz többet hozzá hasonló se kapni.
• Nagyon szerencsés leszel, ha egy kis bárányt kapsz húsvétkor.
• Rossz ómen valamely ruhadarabodat húsvétkor kifordítva felvenni.
• Húsvétkor viselj új ruhákat, különben nagyon meg fogod bánni.
• Ha azt szeretnéd, hogy szerencséd legyen ebben az évben, húsvét napján viselj egy zöld ágat a ruházatodon.
• Ha egy fiatal férj valaki mással összetéveszti a feleségét húsvét reggel, még ebben az évben özvegy lesz.
• A húsvétkor sütött sütemények és zsemlék természetfeletti erőkkel rendelkeznek. A zsemlék evése nagypénteken, például biztosítja a ház tűzvédelmét az évre.
• Húsvétkor, a patakokból érdemes vizet meríteni, akkor, amikor a szél keletről fúj, mert az így begyűjtött víznek nagy gyógyító ereje lesz.

Forrás:
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World