Növények a mágiában: kerek repkény

Latin név: Glechoma hederacea
Felhasználható: védelem, jóslás

A német nyelvterületen ezt a növényt leginkább Walpurgis (máj. 1.) napjával, illetve előestéjével hozzák összefüggésbe. Ha például ezen a napon egy szűzlány, egy belőle készült koszorút viselve megy templomba, akkor megláthatja a boszorkányokat. De ugyanerre a célra elvileg egy nagy köteg kerek repkény is megteszi a mellkason. Franciaországban viszont már a Szent János napi tüzeknél való táncok alatt viselték ezt a virágot az emberek: derékövet fontak belőle, amit aztán a mulatság végéig meg kellett őrizni, hogy garantálja a védelmet az ízületi fájdalmaktól, vagy csak egyszerűen a fejen koszorúként viselték.
Azt is mondták róla, hogy meg tudja védeni a tejet mindenféle varázslatoktól és rontásoktól. Még a wales-i fejőlányok is kerek repkényt hordtak maguknál a tavasz első legelőn történő fejése alkalmával. Egy angol forrás szerint, a kézben tartva oltalmat nyújt a tündérektől. Máshol pedig orbáncfűvel és vasfűvel közösen alkalmazták, hogy megóvja a termést a tündérek okozta károktól.
A mai Németország egyes területein valaha a lányok a szoknyájuk szélébe varrták ezt a növényt, hogy biztosítsa termékenységüket.
Scott Cunningham pedig azt írja róla, hogy ha kedden egy sárga gyertya köré helyezzük, felfedi számunkra, hogy ki végez ellenünk ártó mágiát.

Gyógynövényként:
A növény föld feletti részét kell gyűjteni, virágzásakor. Teáját epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések esetén alkalmazzák, habár használata inkább teakeverékek részeként javasolt, mert elég erős hatású (nagy mennyiségben nem is ajánlott). Az európai népi gyógyászatban mindezeken kívül még szembántalmakra is alkalmazták.

Konyhában:
Ehető növény. A fiatal leveleit salátákban, főzelékekben vagy leveles fűszerként lehet fogyasztani.


Források:
Claudia Müller-Ebeling, Christian Rätsch, Wolf-Dieter Storl, Ph.D.: Witchcraft Medicine: Healing Arts, Shamanic Practices, and Forbidden Plants
Vivian A. Rich: Cursing the Basil: And Other Folklore of the Garden
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs 
Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek
Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények

Boszorkányok kedvenc növényei

Bizonyos növények az évszázadok folyamán nagy hírnévre tettek szert, mint a boszorkányok kedvenc társai, vagy mint bájitalaik, varázslataik és kenőcseik fő hozzávalói. Közös jellemzőjük, hogy mindnyájan erősen mérgezőek, így a velük való munka nagy elővigyázatosságot igényel. A legtöbbet emlegetettek közülük:

Beléndek - Hyoscyamus niger

Széles körben használták szerelmi varázslatokban, de nem csak a szerelem felélesztésére. Egy boszorkányperben elmondottak szerint például a beléndekmagok két szerelmes közé rakva utálatot keltenek a párban. Egy másik, 1538-as pomerániai perirat szerint pedig a vádlott boszorkány egy férfi cipőjébe tett egy keveréket, ami egy hóhér vízbe fúlt fiának a sírjáról származó földből, koponyacsontokból, beléndekmagokból sóból és fanszőrzetből állt, és az volt a dolga, hogy biztosítsa, a férfi "kövesse" a nőt.
A magjainak füstjét szellemek invokálására használták, valamint tisztánlátás elősegítésére. Ebben persze bizonyára nagy segítség volt a növény pszichoaktív hatása, melynek köszönhetően szintén egyik legkedveltebb hozzávalója volt a repülőkenőcsöknek.
Egy brit elképzelés szerint a növény akkor volt a leghatásosabb, ha egyedül, a jobb lábán állva és csak a kisujját használva húzza ki a földből egy meztelen szűz.

Mandragóra - Mandragora officinarum

A mandragóra az egyik legkorábbról ismert afrodiziákumok egyike, már a Bibliában is említést tesznek róla. Kirké kedvenc varázsnövényének tartották az ókori görögök, míg egyes hagyományok szerint Hekaté kertjében is megtalálható volt. Így talán nem is csoda, hogy a boszorkányok bájitalainak az egyik fő hozzávalójának tartották. Ettől függetlenül a gyökerét mind a görögök, mind a rómaiak varázslatok elleni, illetve szerencse hozó amulettnek gondolták. E mellett azt is hitték, hogy az ember egy démont is képes lehet a mandragóragyökérből nevelni, mely aztán képes volt a jövőbe látni, és gazdagságot hozni.
A középkor folyamán a Sátán növénye lett, és többek között azt is tartották róla, hogy maga az Ördög tanítja meg az embereknek, hogyan tudják fellelni, majd kiszedni a gyökerét. Egy időben pedig elég volt a mandragóragyökér birtoklása is ahhoz, hogy valakit boszorkánysággal vádolhassanak: 1630-ban például három nőt végeztek ki a németek épp e miatt boszorkányként.

Sisakvirág - Aconitum sp.

A görög mítosz szerint az alvilági háromfejű kutya, Kerberosz kifröccsenő nyálából nőtt ki. Szentnek számított Hekaté számára, aki állítólag a leghalálosabb fajtáját a saját kertjében nevelte.
A középkori boszorkányok repülőkenőcseikben használták, sőt, egyes források szerint a levelét is rágcsálták hallucinogén hatásai miatt (ami elég extrém, tekintve, hogy az érintése is irritáló hatású lehet az érzékenyebb bőrűek számára).

 

Nadragulya - Atropa belladonna

Az ókori görögök az mandragóra testvérének tartották, és borhoz keverték, valamint afrodiziákumként alkalmazták. Így talán már nem is olyan meglepő, hogy állítólag a thesszáliai boszorkányok szerelmi bájitalainak fontos hozzávalója volt. Sok kelet-európai szerelmi varázslatban is alkalmazták, illetve a gyökerét a mandragóráéhoz hasonlóan használták.
Boszorkánykenőcsök kedvelt hozzávalója volt.
Egy monda szerint a nadragulya bizonyos időkben az erdőben egy halálosan gyönyörű nő képét ölti magára, akire azonban az embernek még csak ránézni is veszélyes.

Foltos bürök - Conium maculatum

Hekaté szent növényének számított, és a boszorkánykenőcsök hozzávalói között is gyakran előfordult.
Egy ír szerelmi bűbáj szerint tíz büröklevelet kellett szedni, majd megszárítani, végül pedig a kiszemelt személy ételébe is italába keverni (habár, ez inkább a mai szóval élve "randidrogként" működhetett).
E német néphit szerint pedig egy varangy élt alatta, mely folyamatosan a mérgét szívogatta.


Források:
Christian Rätsch: The Dictionary of Sacred and Magical Plants
Marcel de Cleene, Marie Claire Lejeune: Compendium of Symbolic and Ritual Plants in Europe vol. II.
Donald Watts: Dictionary of plant lore

Növények a mágiában: gyűszűvirág

A kertben kinyíltak az első virágai a gyűszűvirágaimnak, így itt az idő, hogy végre róluk is írjak....

Mérgező növény!!!

Latin név: Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág), Digitalis grandiflora (sárga gyűszűvirág), Digitalis lanata (gyapjas gyűszűvirág), Digitalis ferruginea (rozsdás gyűszűvirág)
Nem: feminin
Elem: víz

Bolygó:Vénusz

Csillagjegy: Mérleg, Bika

Felhasználható: tündérmágia, védelem

Virágnyelv: hamisság

Híresen nagy kedvence a tündéreknek. Régen azt mondták róla, hogy szárának meghajlásával tiszteleg az előtte elhaladó tündérek előtt. Egyes elbeszélések szerint pedig, a tündérek rendszeresen alatta szoktak táncolni. Más információk szerint a tündérek ruházatának kedvelt része: például Shefro, Írország egyik közismert tündére mindig úgy van leírva, hogy gyűszűvirágokat visel. Anglia egyes részein viszont már a boszorkányok gyűrűinek gondolták azt a növényt, melyeket a boszorkányok állítólag az ujjaikra szoktak húzni. Skóciában pedig a "holt ember harangjainak" hívták, és ha valaki meghallotta a virágokat csengeni, akkor biztos lehetett abban, hogy hamarosan meghal.

Ám bármennyire is a tündérek által kedvelt virágnak mondták, attól még a gyűszűvirágot rendszeresen alkalmazták épp a tündérek elleni védelemért, sőt, egyes feljegyzések szerint ő is képes adni a legnagyobb oltalmat ellenük. Írországban azt tartották, hogy képes megtörni a tündérek által az emberekre bocsátott bűvöletet (az ettől szenvedő gyerekeket pl. 10 vagy 12 levél nedvével kenték be), habár azt is gondolták, hogy a virág elő is idézheti azt. Képesnek képzelték minden tündérek által okozott betegség meggyógyítására. De különösen jónak tartották váltott gyermekek esetén. A növény egy darabját az ágy alá kellett tenni, és ha elváltották a gyereket, akkor ez arra kényszerítette a tündéreket, hogy visszacseréljék az eredetire. Egy másik módszer szerint, a gyereket a levében kellett megfürdetni, vagy csak elég lehetett annyi is, ha pár levelét a gyerekre rakták. Az írek boszorkányság ellen is használták, mégpedig így, hogy teljesen bekenték vele az áldozat testét.
A múltban pedig a walesi asszonyok fekete festéket főztek belőle, amivel aztán keresztet rajzoltak a kunyhóik kőpadlójára, hogy megakadályozza a gonosz házba való bejutását.

Szerencsétlenséget hozó virágnak tartották a házon belül, illetve a hajókon, míg a kertben elvileg védelmet ad. Volt, hogy az átültetését is balsorsot hozónak képzelték, ellentétben a magról nőtt darabjaival, melyeket nagyon kellett gondozni, hogy szépen nőjenek, mert akkor szerencsehozó kabalaként funkcionálnak majd.

Források:
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal
Elizabeth Silverthorne: Legends and Lore of Texas Wildflowers
Donald Watts: Dictionary of plant lore

Növények a mágiában: őszi kikerics

Védett és erősen mérgező!

Latin név: Colchium autumnale
Nem: feminin
Elem: föld
Égitest: Szaturnusz, Plútó
Felhasználható: betegségek elleni védelem

Virágnyelv: "A legszebb napjaim már elmúltak"

A legenda szerint az első őszi kikericsek akkor keletkeztek, amikor Médea egy, Iaszón apjának megfiatalítására készített varázsfőzetéből pár csepp a földre hullott. Egyes leírásokban Médea ezzel a nedűvel kente be az öreg király végtagjait, aki utána sokkal jobban lett. Erre alapozzák a mai emberek azt az elképzelést is, hogy a történetnek lehetett valamicske valós alapja, legalábbis ami a király gyógyulását illeti. Ugyanis a kikericsből készített kenőcsöket évszázadokon keresztül alkalmazták a köszvény okozta tünetek enyhítésére, és lehet, hogy Iaszón apja csak azért lett fiatalosabb, mert csökkentek a fájdalmai. Bármi is legyen az igazság, az akkori időkben ezt a virágot mindenfelé betegség ellen oltalmazónak gondolták. Ez az elképzelés még a középkor folyamán is élt, és ekkor az emberek előszeretettel hordták magukon egy kis szövetzacskóban a gumóit járványok idején egészségük védelme érdekében. Majd később a svájciak aggatták gyermekeik nyakába, hogy azok ne legyenek betegek.
Ám az ókori görögök közt sötétebb hírnévnek is örvendett ez a növény, nagyon erős mérgező tulajdonságai miatt. Azt mondták róla, hogy azok a rabszolgák fogyasztják el, akik már nem bírják tovább elviselni a gazdáik kegyetlen bánásmódját, és inkább a halálba menekülnek.
Az őszi kikerics különleges életmódot folytat: tavasszal csak leveleket hajt (melyek májusra már szinte el is tűnnek), és magokat hoz, virágot pedig majd csak ősszel hoz. Ezért is mondták róla Németországban, hogy a boszorkányok Walpurgis éjszakáján lerágják a virágait, ezzel magyarázva azok hiányát a levelei közül. De a németek ehhez az ősszel nyíló növényhez rengeteg, a téli időszakra felkészítő tulajdonságot is kötöttek. Fagyás elleni védelmezőként a hidegnek legjobban kitett testrészeket bedörzsölték az elsőnek megtalált kikericcsel. A nők a kezeik között dörzsölték szét, hogy azok ne gémberedjenek el, vagy fájjanak a téli fonás idején. Volt, ahol a "fény virágának" mondták, és a szemhéjaikat dörzsölték be vele az emberek, hogy a szemeik ne fáradjanak el a hosszú, sötét éjszakákon a gyertyafény melletti munkák során. Mondanom sem kell, mindezen gyakorlatoknak megvan a maga veszélye, tekintve, hogy az őszi kikerics minden része erősen mérgező.

Források:

Y. P. S. Bajaj: Medicinal and Aromatic Plants: 6
Elias Owen: Welsh folk-lore

Peter Bernhardt: Gods and Goddesses in the Garden: Greco-Roman Mythology and the Scientific Names of Plants

Mrs. Hey: The Moral of Flowers; Or, Thoughts Gathered from the Field and the Garden

Henry Phillips: Flora Historica: Or, The Three Seasons of the British Parterre....

Priscilla Throop: Hildegard Von Bingen's Physica
Donald Watts: Dictionary of plant lore

Cora Linn Daniels, C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World

Claudia Müller-Ebeling, Christian Rätsch, Wolf-Dieter Storl: Witchcraft Medicine: Healing Arts, Shamanic Practices, and Forbidden Plants

Növények a mágiában: százszorszép

Százszorszép

Latin név: Bellis perennis
Nem: feminin
Elem: víz
Égitest: Vénusz

Csillagjegy: mérleg, bika

Istenségek: Freya, Artemisz, Thor

Felhasználható: szerelem, védelem

Virágnyelv: ártatlanság vagy csalárdság

Róla álmodni: tavasszal és nyáron szerencsét jelent, ősszel és télen viszont rossz ómen

Egy római mítosz szerint, az első százszorszép Belides nimfából lett, aki eredetileg egy driád volt (a driádok a fák nimfái). Belides egy nap a többi nimfával együtt táncolt egy réten, mikor magára vonta Vertumnus, a gyümölcsösök istenének a figyelmét. Vertumnus rögtön beleszeretett, ám Belides nem viszonozta az érzelmeit, és az istentől menekülve, inkább átváltozott egy Bellis virággá, vagyis százszorszéppé.

Angol neve, a daisy, az óangol daeges eage szavakból származik, melyek jelentése "a nap szeme" (nap, mint a hét egy napja, nem pedig mint az égitest). Ez a kép arra vezethető vissza, hogy a százszorszép éjszakára bezárja szirmait. De ugyanezt csinálja akkor is, amikor vihar  közeledik.

A százszorszép a  szerénység, a hűség és az újszülöttek szimbóluma. Már a 15. század óta használták a nemrég született Jézus jelképezésére a nyugati művészetekben.

Normandiában, Szent János napján (június 24.), még napkelte előtt leszedték, majd a háztetőkre rakták, hogy védelmezzen a villámcsapástól. A Rajna mentén a házak belsejében akasztották fel a virágait, mert ott a sárga közepüknek tulajdonították ugyanezt a hatást.

Igen nagy szerencsétlenséget hozónak tartják, ha valaki vad százszorszépet ültet át a kertjébe.

Az év első százszorszépéről több babona is létezik. Az egyik elképzelés szerint, az, aki leszedi, egész évre a kacérság szellemétől lesz megszállva. Egy másik szerint, nem szabad rálépni, ugyanis azon, aki ezt teszi, vagy egy közeli ismerősén, esetleg rokonán, egy éven belül százszorszépek fognak nőni (magyarul halott lesz).

A százszorszép gyökerét a fiatal lányok a párnáik alá tették, hogy a szerelmükről álmodjanak, de egyes leírások szerint arról is lehet álmodni tőle, aki nagyon hiányzik nekünk.

A "szeret, nem szeret" mondókás jóslást is hagyományosan ezzel a virággal művelték, amelynek Európa több részén különböző változatai is kifejlődtek. Az egyik ilyenben például az abc betűit kellett mondogatni, és amelyik betűnél elfogytak a szirmok, az lett a jóslást végző jövendőbelijének a nevének a kezdőbetűje. Jósoltak még a virágok sárga közepével is: feldobták őket a levegőbe, és ahányat elkaptak, annyi gyerekre számíthattak családalapítás után.

Gyógynövényként:

A népi gyógyászatban alkalmazták hashajtóként, fájdalom- és görcscsillapítóként, belső vérzés megszüntetésére, vértisztításra, légúti hurutok, májpanaszok, és bőrbetegségek esetén. A fiatal levele salátákhoz adva bizonyos anyagcsere-serkentő hatást mutat.

Ételként: a levélrózsa sóskával ízletes főzeléket ad, de saláta is készülhet belőle.

Források:
Elizabeth Silverthorne: Legends & Lore of Texas Wildflowers
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények 
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World

Növények a mágiában: iringó

Iringó

Latin név: Eryngium spp.
Nem: feminin
Elem: víz

Égitest: Vénusz

Csillagjegy: mérleg, bika

Felhasználható: védelem, szerelem, afrodiziákum, béke

 

Egykor, az utazók magukon viselték, hogy biztonságban legyenek, és szerencsét hozzon nekik az út során. Békét is lehetséges vele hozni; ezen célból szétszórhatod egy helyiségben, vagy ajándékba adhatod egy veszekedő párnak. Mind a magyarok, mind az oroszok ártó szellemek elleni talizmánnak tartották.Több kontinensen is az iringó-fajokat kígyómarások gyógyítására alkalmazták. Valaha az athéni pásztorok, ha a szamarukat megmarta egy mérges kígyó, ezen növény zúzott gyökerét rakták a sebre, miközben ráolvasást mondtak rá. Az észak-amerikai őslakosok, a náluk honos fajtáját (E. yuccifolium) használták fel ezen célból.
Egyes indián törzsek különféle más betegségek gyógyítására is alkalmazták (pl. reuma, láz, stb.), és a belőle készült gyógyszer fontos szerepet játszott a zöld-kukorica szertartás (Green Corn Ceremony) során. Ekkor, egy feljegyzés szerint, tüskéket mártottak az iringókészítménybe, és azzal karcolták meg az emberek bőrét. Más leírások szerint felhasználták a férfivá-, vagy sámánná avatási rituálék során.
Az iringót a szerelemmel is szorosan összekapcsolták az európai hagyományok. A mezei iringót (E. campestre) képesnek tartották jósálmok előidézésére a leendő szerelmekkel kapcsolatban. Ezen célból bizonyos jeles napokon (pl. Szent János napja) párnákat tömtek meg vele, és azokon aludtak. A tengerparti iringóról (E. maritimum) azt állították, hogy Phaon a segítségével szerezte meg Sappho kegyeit. A gyökerét ezen fajnak sokáig, kandírozott formában, afrodiziákumként fogyasztották, de öregedés ellen is jónak gondolták. Állítólag, a görög menyasszonyok is viseltek iringót, hogy a férjük hűséges legyen hozzájuk, és ne tudja elcsábítani őket más nőszemély.
Egy feljegyzés szerint, ha egy kecse beleharap egy tengerparti iringóba, mozdulatlanná fog dermedni, és vele együtt nemsokára az egész kecskenyáj is. Ez az állapot addig fog fennmaradni, míg a pásztor ki nem veszi a növényt a kecske szájából.

Gyógynövényként:
Mezei iringó (E. campestre): köhögéscsillapító, görcsoldó és nyugtató. Gyökerének főzetét vese- és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóul, epekő ellen használják.
Kék iringó (E. planum): levelét használják szamárhurut és bronchitisz ellen, valamint szívnyugtatóul.


Források:
Migene Gonzalez-Wippler,Migene González-Wippler: Complete Book of Amulets and Talismans
Henri Gamache:  The Magic of Herbs
Lewis Declaremont: Legends of Incense, Herb and Oil Magic
Madeline Pelner Cosman, Linda Gale Jones: Handbook To Life In The Medieval World, 2. kötet
William Francis Ryan: The Bathhouse at Midnight
David Lewis, Jr.,Ann T. Jordan: Creek Indian Medicine Ways: The Enduring Power of Mvskoke Religion
Beate Dignas,R. R. R. Smith: Historical and Religious Memory in the Ancient World
Earl of Orford Robert Walpole: Memoirs relating to European and Asiatic Turkey , and other countries of the East
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények 

Növények a mágiában: orvosi füstike

Orvosi füstike
vagy füstikefű

Latin név: Fumaria officinalis
Nem: feminin
Elem: föld
Égitestek: Merkúr, Szaturnusz
Csillagjegy: vízöntő, bak
Csillagkép: Lant
Felhasználható: démonűzés, pénz

Középkori latin elnevezése "fumus terrae", vagyis "a föld füstje". Ez a név abból a régi elgondolásból származik, hogy nem magról nő, hanem a föld gőzeiből bukkan elő. Füstölőként is igen kedveltnek számított, és azt gondolták, hogy így használva képes elűzni a gonosz szellemeket és a démonokat. Modernebb felhasználása a füstjének a pénz vonzása, amiért nem feltétlenül csak egy helyiséget lehet vele átillatosítani, hanem akár a ruháidat is. Ugyanezért be lehet kenni vele a cipődet, vagy szárítva benne hordhatod, esetleg a főzetét széthintheted a szobákban, vagy az üzlethelyiségben.
Valaha a főzetét kozmetikumként használták, mint arclemosót vagy bőrtisztítót, hibás arcbőrre. Az ókorban pedig szemtisztító hatást tulajdonítottak a levének.

Gyógynövényként:
A virágos hajtását használd fel. Teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő, hashajtó és epehajtó hatású. Viszont óvatosan kell vele bánni, mert erős hatású!


Források:
Donald Watts: Dictionary of plant lore
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal
Henry Beston,Roger B. Swain: Herbs and the Earth
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
Heinrich Cornelius Agrippa: The Philosophy of Natural Magic: A Complete Work on Magic and Sorcery
Catherine Yronwode: Hoodoo Herb and Root Magic: A Materia Magica of African-American Conjure
Babulka Péter: Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket!
Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények

A tündérek növényei

Ida Reontoul Outhwaite

Aggófű: Írországban a tündérekhez kapcsolták, és az ő lovuknak gondolták álruhában
Árvácska: Shakespeare tündérei használták, a nedve az alsó szemhéjra rakva beleszeretteti az alanyt abba, akit először meglát
Berkenye: kitűnő védelmező a tündérek ellen; a jó tündérek pedig kedvesek azokhoz a gyerekekhez, akik berkenyebogyókat hordanak a zsebükben
Békalen: ebből szövik a ruháikat a tündérek
Bodza: a dán néphit szerint aki nyárközép napján 12-kor alatta tartózkodik, az megláthatja a tündérek királyát és követőit
Csarab: a fiatal hajtásait fogyasszák a tündérek
Festőmályva: egy 17. századi tündérkenőcs recept hozzávalója volt
Galagonya: a régi, magányosan álló darabjait Írországban a tündérek fájának ismerték, és tilos volt bántani, sokáig alatta tartózkodni pedig veszélyes
Gyűszűvirág: a tündérek nagy kedvence, amikor meghajtja a szárát, tiszteletét mutatja ki apró urainak, akik szeretnek elrejtőzni a virágaiban; a tündérek okozta betegségek gyógyítására is használható
Harangvirág: tündérnövény
Kakukkfű: mivel a tündéreké, így veszélyes volt behozni a házakba
Kankalin, tavaszi: az apró piros pontokat a kankalin kelyhében a tündérek különösen szeretik, ezért csodálatos hatásuk van, ami leggyakrabban fiatalító képességükben nyilvánul meg
Kékcsengő, angol: tündérek kedveltje, tilos volt kimenni szedni őket az erdőbe, különben az ember soha nem tért vissza onnan
Kökény: egy speciális tündérfajta védelme alatt állt, és tilos volt Samhain és Beltane idején háborgatni
Liba pimpó: a gyökerei ételként szolgálnak a tündéreknek
Lóbab: a tündérek kedvelt eledele
Lóhere: a négylevelű lóheréről azt hiszik, hogy csak olyan helyeken nő, amiket kedvelnek a tündérek, akik azt mágikus erővel is ajándékozzák meg; ez a növény képessé teheti a viselőjét, hogy meglássa a tündéreket
Mécsvirág, piros: szerencsétlenséget hozónak tartották a leszedését, mivel a tündérek védelme alá tartozott
Metélőhagyma: a tündérek hangszerként szokták használni
Nyúlfarkfű, lápi: ebből formálódhatnak tündérkörök
Olocsán csillaghúr: a pixik nagy kedvence, akik benne szeretnek elrejtőzni
Rozmaring: Szicíliában azt mondták, hogy a fiatal tündéreket a virágaiban rakják nyugovóra, vagy hogy a növény alatt vannak elrejtve, kígyók formájában
Szellőrózsa: a vörös jelek a szirmain tündérek által lettek odafestve
Szellőrózsa, berki: nedves időben a tündérek a szirmai alá szeretnek elrejtőzni
Tulipán: a tündérek igen kedvelik, a gyerekeik bölcsőjeként használják őket

Források:
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Folkhard: Plant lore, legends and lyrics

Növények a mágiában: olocsán csillaghúr

Olocsán csillaghúr

Latin név: Stellaria holostea
Nem: feminin
Égitestek: Hold

Ünnep: Beltane

Felhasználható: tündérekkel, pixikkel való munkához

A tündérek és a pixik virágának számít, az ő védelmük alatt áll. Leszedését tilosnak tartották, viszont ha valaki mégis elkövette, az számíthatott arra, hogy a tündérek félre fogják vezetni. Azt is gondolták róla, hogy a pixik a levelei között rejtőznek, vagy egy másik variáció szerint a viperák. Ezért is tarthatták azt ezeken a helyeken, hogy ha valaki leszed belőle egy szálat, azt a vipera fogja megmarni.
Egykoron gyógyításra is használták, főképp jónak tartották az éles fájdalmakra a has oldalsó részein (ezért fogyaszthatták makkok porával keverve). Egy feljegyzés szerint a magja megívva biztosítja, hogy a nő fiú gyermeket hozzon a világra. Volt, ahol a mérges hüllők marására is alkalmazták.
Ehető növény. A hajtásait főzve vagy párolva salátákhoz lehet adni, a virágzatát pedig csak magában is el lehet fogyasztani.

Források:
David Chapman: Wildflowers of Cornwall and the Isles of Scilly
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
Raven Grimassi: Beltane: Springtime Rituals, Lore & Celebration
Donald Watts: Dictionary of plant lore
W. T. Fernie: Herbal Simples
C. F. Leyel: Herbal Delights

Beltane növényei

Kökény: a tündérek növénye, akik különösen rosszul viselték, ha ezen a napon próbáltak meg róla ágakat letörni
Mocsári gólyahír: Írországban igen kedvelték ezen az ünnepnapon, amikor is virágfüzéreket készítettek belőle.
Mogyoró: ágait hozták be ekkor a házakba
Vérehulló fecskefű: Ulster egyes részein tartották e nap virágának
Galagonya: angolul szokták "may"-nek vagyis "május"-nak is nevezni; az ekkor róla szedett harmat szépítő erővel bír, és ágait csak ekkor volt szabad behozni a házakba; a katolikusok pedig az ajtókra rakták ki, hogy védjen a boszorkányoktól
Szilfa: május elsején reggel gyűjtötték be ágait, és minden házhoz vittek belőle egy darabot
Gyöngyvirág: kontinentális Európában május elseje szimbóluma; Párizsban a hölgyeknek ekkor csokrokat ajándékoztak belőle
Császárkorona: volt, ahol az idősebb gyerekek a kezükbe fogtak belőle egy-egy szálat, és ezekkel járták be házról-házra a falut, vagy az ekkor készített virágfüzérek tetejébe rakták
Kankalin (száratlan): a Man-szigeten, május előestéjén, a családok fiatalabb tagjai ezt a virágot gyűjtötték, majd szétszórták az ajtók előtt, hogy a gonosz szellemek ne juthassanak be az éjszaka folyamán
Berkenye: Angliában kedvelt védelmező és gonosz űző növénye e napnak
Vadgesztenye: Írország egyes részein ekkor, reggel az istállók ajtaja felé akasztották, hogy védelmezze a jószágot
Nyírfa: virágokkal és szalagokkal feldíszítve a szerelmes pár egyik fele olyan helyen helyezte el, hogy társa könnyen meglelje május reggelén; az elfogadásnak és a szerelem viszonzásának a jele volt (ezt Wales-ben is tették, nem csak nálunk udvaroltak vele a legények)
Rozmaring: Wales-ben a fiatal legények e nap reggelére nagyobb darab rozmaringágakat feldíszítettek fehér szalagokkal, és a kiszemelt lány ablakába rakták
Kerek repkény: ekkor a szüzek ezt a növényt viselve képesek felismerni a boszorkányokat
Szagos müge: Németországban, az ekkoriban fogyasztott, ízesített borok hozzávalója

Egyéb májusi szokásokban és díszítésékben felhasznált növények: berki szellőrózsa, vadalma virága, repcsény, százszorszép, orgona, sülzanót, olocsánycsillaghúr, réti kakukktorma, rekettye, saspáfrány, labdarózsa


Források:
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
Donald Watts: Dictionary of plant lore

Tavaszi növényhatározó vadvirágokhoz

Berki szellőrózsa: Anemone nemorosa

A tündérek virágának tartották egykor, hisz esős idő közeledtével bezárja szirmait, és lehajtja virágát, ezzel óvóhelyet adva a tündéreknek az esőcseppek elől. Azt is gondolták róla, hogy ha leszeded, vihar fog keletkezni, vagy beléd fog csapni a villám.

A friss növény mérgező, külsőleg bőrpírt, hólyagosodást és gyulladást vált ki, belsőleg hányást, hasmenést és vesebántalmakat okoz.

 

Bogláros szellőrózsa: Anemone ranunculoides

Mérgező.

 

Ernyős madártej: Ornithogalum umbellatum

Angol neve ("Star-of-Bethlemeh","Betlehem csillaga") onnan származik, hogy virágát hasonlónak találták a Jézus születését jelző csillaghoz.

A hagymája különösen mérgező!

 

Kónya vicsorgó: Lathraea squamaria

Jónak tartották a fogakra, a hasonlósági mágia elve szerint.

Élősködő növény.

 

Tavaszi csillagvirág: Scilla drunensis - Védett

 

Sárga tyúktaréj: Gagea lutea

 

Farkas kutyatej: Euphorbia cyparissias

A tejnedve hólyagos bőrgyulladást okoz; különösen veszélyes szembe kerülve.

 

Kerek repkény: Glechoma hederacea

A kézben hordva megvéd a tündérek támadásaitól. Német szokások Walpurgis-hoz, míg a francia hagyományok nyárközéphez kötik.

 

Hóvirág: Galanthus nivalis - Védett

Angliában a házakba bevinni tilos volt valaha, mert szerencsétlenséget hozónak tartották, ami a rossz tejminőségtől egészen egy leánygyermek haláláig terjedhetett.

 

Ikrás fogasír: Dentaria glandulosa - Védett

 

Ibolya: Viola odorata

Az ókorban az egyszerű szépség jelképének tartották. Tedd a párnád alá, hogy új szeretőd hozzon az ágyadba.

Az ibolya virága ehető, a belőle készül tea pedig köptető.

 

Aranyveselke: Chrysosplenium alternifolium

 

 Keltike: Corydalis cava vagy C. solida

Gumója mérgező az odvas keltikének (Corydalis cava).

 

Piros árvacsalán: Lamium purpureum

Ha egy beteg ember friss vizeletét rá öntöd, és a növény még másnap reggelre is zöld marad, akkor a beteg meg fog gyógyulni; ellenkező esetben meghal a betegségtől.

 

Gyermekláncfű: Taraxacum officinale

Gyermekláncfűről álmodni szerencsétlenséget jelent, míg ha a jövendőbelidet szeretnéd látni álmodban, tégy egy egész ilyen növényt a párnád alá.

Teakeverékekben használják vértisztító és gyomorerősítő tulajdonsága miatt.

 

Mocsári gólyahír: Caltha palustris

 Izlandon azt tartották, hogy ha bizonyos szertartás kíséretében szedte le az ember, és magán hordta, akkor megelőzte, hogy haragosan beszéljenek viselőjéről. Az írek Beltane napján az istállók ajtajára aggatták védelemért.

Belsőleg alkalmazva hányáshoz, hasmenéshez vagy fejfájáshoz vezethet, külsőleg irritálja a bőrt, égést és hólyagosodást okoz.

 

Tüdőfű: Pulmonaria officinalis és P. obscura

A néphit Szűz Máriával kapcsolja össze, és a levelén lévő foltokat a könnyei nyomának tartja.

Gyógynövényként légzőszervi megbetegedések esetén alkalmazzák.

 

Tavaszi kankalin: Primula veris

A virágai kulcscsomóhoz való hasonlósága miatt jónak tartották kincskeresés esetére. Azt tartották, hogy az örök fiatalság erejét rejti szirmaiban.

A virágából készült tea enyhíti a fejfájást és a náthát, és nyugodt alvást biztosít.

 

Salátaboglárka: Ficaria verna

Plinius azt írta róla, hogy a fecskék vele állították vissza látásukat. A gyökereit a tehenek istállójában akasztották fel, hogy több tejet termeljenek.

Leveléből főzött tea vértisztító, vérnyomáscsökkentő és veseműködést serkentő hatású. Fiatalon szedendő, virágzásakor már mérgező!

 

Martilapu: Tussilago farfara

Az ókori görögök szerelmi varázslatokban alkalmazták, míg Svájcban azt tartották a boszorkányokról, hogy képesek a gyökere segítségével tejet lopni.

Gyógynövényként főleg légzőszervi megbetegedések esetén alkalmazzák.

Források:

T. F. Thiselton Dyer: The Folk-Lore of Plants

Donald Watts: Dictionary of plant lore

Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó

Gyógynövények - Búvár zsebkönyvek

http://novenyhatarozo.info/