Boszorkányság vagy wicca?

A wicca és a boszorkány szót gyakran lehet egymás szinonimájaként olvasni, pedig ez koránt sem helyes. A két szó nem egy jelenséget takar, így hibás feltételezés, hogy aki wicca, az már rögtön boszorkány is, vagy fordítva.

Én személy szerint 4 fő pontban szoktam megfogalmazni a kettő közötti alapvető különbségeket. Ezeket a pontokat a wicca legjellemzőbb tulajdonságaiból kölcsönzöm, mivel ezt a vallást kicsit könnyebb behatárolni, mint a boszorkányság mibenlétét (erről a problémáról bővebben itt). Ezek szerint a wicca egy vallás, melyet az 1900-as évek első felének végén kezdtek el kidolgozni; általános benne egy Isteni Párnak a tisztelete, és az un. "hármas törvény" és a "Wicca Intés" elfogadása.

A wicca tehát egy vallás, amit Gerald Gardner kezdett el elsőnek kidolgozni, különféle mágikus- és boszorkányhagyományok, és egyéb mítoszok egybeolvasztásával.
Ezzel szemben a boszorkányság alapvetően egy gyakorlat, mely tele van vallási elemekkel. Mint gyakorlat, többek között magában foglalja a természetfelettivel való személyes kommunikációt, a szoros kapcsolatot vele, és a (főképp népi) mágikus hagyományok ismeretét. Alapítója nincs.

A wicca vallásban, a hívők egy Istennőben és egy Istenben hisznek, akiket általában az Isteni pár kifejezéssel szoktak illetni. Többnyire fűződik hozzájuk egy  (Frazer elgondolásain alapuló) mítosz, ami az évszakok változásait követi, és melyben az Isten megszületik, meghal, majd újjáéled.
A boszorkányok különféle isteneket tisztelhetnek, akár egyszerre egy istent és egy istennőt is, de az is előfordul, hogy egy istent sem szolgálnak. Igen gyakran fellelhető náluk az animista gondolkodás, mely szerint mindenben szellem lakozik, mindennek lelke van, valamint az ősök, az előttünk meghaltak tisztelete.

Itt hívnám fel a figyelmet arra a téves állításra, ami az Árnyak újság 2004. Litha - VI. évfolyam, 4. számában jelent meg. Benne, a  Mi a különbség a Wicca és a boszorkányság között? című cikkben ez szerepel: "A hagyományos boszorkányvallás ellenben a Háromarcú Holdistennő kultuszát követi, eredetileg szó sincsen benne semmilyen férfi istenségről." Minden valószínűség szerint, ezt a gondolatot Leland Aradiájából kölcsönözhette a szerző, ám ez hibás általánosítás a boszorkányság egészére. A boszorkányok, mint már említettem, ugyanúgy szolgálhatnak istennőket, mint isteneket, vagy egyiket sem.

A wiccák egy etikai elvet követnek, amelyet magyarra általában így szoktak fordítani: "te ne árts, azt tégy, amit akarsz".
A boszorkányoknak nincsenek egységes etikai elveik, minden egyes személy a saját lelkiismeretére és belátóképességére hagyatkozik.

A wiccák továbbá elfogadnak egy olyan törvényt, mely szerint minden cselekedetünk háromszorosan hat vissza ránk: ha jót cselekszünk, akkor háromszorosan jót kapunk vissza, ha rosszat, akkor háromszor rosszat. Ezt szokták a "hármas törvény" névvel illetni.
A boszorkányok nem hisznek ebben az elképzelésben, legtöbbjük a karmában sem, amit pedig általánosan ezen "törvény" forrásaként szoktak megjelölni.

Tehát, a wicca egy modern vallás, melynek megvannak a maga jellegzetes pontjai, melyekben valamilyen szinten minden egyes tagja egyetért. Ezzel szemben a boszorkányság különböző mágikus-vallásos-, és sokszor samanisztikus jellegű gyakorlatokat takar, melyek nagy változatosságot mutatnak a gyakorlók saját tapasztalataitól vagy származásától függően. Általános közös kitételek nincsenek, habár nagy hasonlóságok létezhetnek egyes gyakorlók munkájában, de a nagy eltérések is ugyanilyen valószínűek.