2014. szeptember 27., szombat

Berkenyezselé


Hozzávalók:
1,5 kg berkenyebogyó
900 g lédús alma
barna cukor

Megpucolás után, 1,2 l vízben tegyük fel főni az almát 20 percre (míg puha nem lesz). Ekkor adjuk hozzá a berkenyét, és addig főzzük őket, míg pépes állagúak nem lesznek. Szűrjük le.
Mérjünk ki minden 600 ml almás-berkenyés léhez 450 g cukrot, amit aztán melegítsünk fel. A levet pedig főzzük újabb 10 percig, majd csak ekkor adjuk hozzá a meleg cukrot. Ezután főzzük még újabb 10 percig, közben folyamatosan lekanalazgatva a habot róla.
Végül öntsük üvegekbe, amiket azonnal le is zárunk.


Forrás: 
Roger Phillips: Wild Food: A Complete Guide for Foragers

2014. szeptember 23., kedd

Boldog őszi napéjegyenlőséget!

Ősz. Az utolsó bőséges időszak a tél zordsága előtt. Bogyók mindenhol - körte, alma, lédús szőlő, és különféle olajos magvak.


Gombák rengetege. Megkezdődött a galócák szezonja, és a fehér pettyes kalapok előcsalogatják az árnyakkal teli időszak szellemeit is.


Mert a holtak el fognak jönni, a vad hajsza pedig újra az égen vágtat majd. Persze egyikük-másikuk már most köztünk van. Illő áldozatot kell bemutatnunk nekik.


Ez az utolsó esély, hogy örüljünk a bőségnek. Hogy dolgozzunk a földeken. Hogy egyszerre ünnepeljük meg a halványodó fényt és az erősödő sötétséget. Hogy elbúcsúzzunk a vegetáció szellemeitől és a fénylő létezőktől, hogy aztán üdvözölhessük a holtak árnyait és a fényteleneket.

2014. szeptember 12., péntek

Boszorkányos munkák

Minden boszorkánynak megvan a maga egyedi módja arra, hogy „boszorkánykodjon”. Ez sok mindent magába foglalhat, a teljesen hétköznapi dolgoktól egészen az extrém viselkedési formákig. Itt most csak párat szeretnék felsorolni ezekből, ötletek gyanánt a kezdőknek az ösvényükön való elindulásra, vagy éppen a haladóknak a gyakorlatuk kiszélesítésére.


Felajánlások tétele a különböző tisztelt lényeknek (erdőknek, mezőknek, hegyeknek, fáknak, ősöknek és más egyéb szellemeknek és isteneknek).

Rituálék, szertartások végzése (ünnepekre, lények tiszteletére, Hold változásaira, stb.).

Meditáció, transz, révülés, vagy a sövény átlépésének a gyakorlása.

Álommunka: lucid és vivid álmok, álomnapló vezetése.

Varázslatok végzése, amulettek és talizmánok készítése.

A mágia tanulmányozása.

Jóslási módszerek elsajátítása.

Mágikus eszközök készítése (pálcák, pentákulumok, fekete tükrök, rituális ékszerek, stb.).

Oltár(ok) állítása az imádott lényeknek, illetve azok gondozása, és rendszerek felajánlások tétele rajtuk. (Sokan az évszakok váltakozásainak megfelelően az oltár díszítését is módosítják, vagy hogy éppen mely szellemeket tisztelik az oltáron.)

Természetjárás, csendben, figyelmesen, felajánlások hagyásával, növények, sziklák és állatok megszólításával.

Szolgálattevés a Természetnek, vagy egy számunkra fontos helynek: szemét szedése, állatok téli etetése, ember okozta károk minimalizálása, stb.

Lakóterünk állat-, és növényvilágának a megismerése, valamint felismerésének a megtanulása (látványról, hangról, szagról).

Az évszakok változásának a közeli követése, a természet mozgásainak a figyelése.

A szabadban termő ehető növények, termések és gombák felismerésének, begyűjtésének és felhasználásának a megtanulása és gyakorlása.

Növények emberi testre kifejtett hatásának a tanulmányozása (mérgező növények - gyógyító növények).

Növények gondozása, és tiszteletre méltó szellemként való szolgálatuk.

Csontok szertartásos gyűjtése, azok gondozása és imádása.

Az országúton elütött állatok illő módon történő eltemetése.

Növényekkel való textilfestés.

Füstölők és füstölgők készítése, illetve azok használata.

Gyertyák készítése.

Néprajz és különféle mitológiák tanulmányozása.

Az európai boszorkányság múltjának a megismerése.

Más kultúrák mágikus hagyományainak, és varázslószemélyiségeik munkásságának a megismerése (sámánok, orvosságos emberek, vudu, seidr, stb.).

Régi írásmódok tanulmányozása (ogham, rúnák, vagy akár hieroglifák).

2014. szeptember 8., hétfő

Sövényboszorkányság

A sövényboszorkányság samanisztikus- és boszorkánygyakorlatokon alapul. Nem tartozik a Wicca ágazatai közé, helyette általában a tradicionális boszorkánysághoz szokás sorolni.
A "sövényboszorkány" kifejezés a szász "haegtessa" és az óangol "hægtesse" szavakból származik, amit durván "sövényen lovaglónak" lehet lefordítani. Maga a "haeg" szótő jelenthet "sövényt" vagy "kerítést", de "vénasszonyt" és "boszorkányt" is.
A sövényboszorkányok számára a sövény nem csak a kerteket a vadontól elválasztó fizikai határvonalat jelenti, hanem az ezt a világot és a Másvilágot elválasztó "fátyol" jelképe is. A sövény jelöli az átjárót a világok között, és a "meglovaglása", ami a fő mozzanat a boszorkányság ezen formájában, az azon való átjutást, vagyis a Másvilágba való látogatást jelenti. Ezt modern kifejezéssel a „sövény átlépésének” szokták nevezni.
A sövényboszorkányok gyakorlataikat legfőképp a régi európai boszorkányokról, javasasszonyokról, látókról és füvesemberekről fennmaradt információra alapozzák, kiegészítve ezeket a saját tapasztalataikkal. Munkájuk alapvetően magányos jellegű, de nem vetik meg a másokkal való együttműködés előnyeit sem. Mágiájukat a természet mély tiszteletével végzik, annak szellemeivel harmóniában dolgozva. Általánosan törekednek az egyszerűségre, és nem hívei a külsőségeknek. Habár egy-egy ilyen boszorkány mindennapi gyakorlata nagy eltéréseke mutathat, de általában értenek a gyógyítás valamilyen formájához, a gyógynövényekhez és különféle samanisztikus gyakorlatokhoz.
A sövényboszorkányok nem követik a Wiccából ismert Istennőt és Istent, habár vannak köztük olyanok, akik dolgoznak a világ különféle kultúráiból származó istenekkel vagy istennőkkel, de ezt egyéni módon, nem Wicca szertartások keretei közt végzik. Ami viszont sokkal általánosabb a sövényboszorkányok közt az a Természet szellemeinek a tisztelete, és a velük való szoros kapcsolat kialakítására való törekvés.
A sövényboszorkányoknak nincs egy adott morális kódjuk, helyette személyes etikájukra hagyatkoznak. Nem követik a Wicca Intésben szereplő „ne árts” kikötést, mivel tudják, ahhoz hogy gyógyítani tudjunk, néha ártani is tudni kell. Ezen filozófia megértéséhez elég csak egy műtétre gondolnunk: a sebész műtét közben árt a testnek, felvágja azt, vérveszteséget okoz, ám mindezen „rossz” által megteremti a lehetőségét az egészség helyreállásának.
A sövényboszorkányok a régi korok boszorkányainak és sámánjainak a szellemiségét és gyakorlatait igyekeznek átvinni a mai modern életükbe. Gyakorlatiasak, és készek megtenni azt, amit az élet elvár tőlük. Összekapcsolva a múltat, a jelent és a jövőt, az e világit és a túlvilágit űzik mesterségüket, meglovagolva a köztük található vékony határvonalat - a sövényt.

Egyéb olvasnivaló a témában:
http://walkingthehedge.net/hedge/what-is-a-hedgewitch/
http://sarahannelawless.com/2009/09/13/hedge-witchery/
Eriv de Vries: Hedge Rider: Witches of the Underworld

2014. szeptember 4., csütörtök

Honnan tudhatod, hogy boszorkány vagy?

Honnan tudhatom, hogy boszorkány vagyok? - mostanság elég sokan fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel. Őszintén szólva, elsőre elég meglepőnek találtam ezt, hiszen az, hogy hogyan lehet boszorkánnyá válni gyakran felmerül, de arról már ritkábban van szó, hogy mi tesz valakit boszorkánnyá. Pedig, ha jobban belegondolunk, nagyon jó kérdés ez, tekintve, hogy mennyi könyv és sorozat állítja be a boszorkányságot valamilyen, az emberben meglapulni képes adottságnak. Így hát talán már nem is olyan nagy csoda, ha a „mesterség” iránt érdeklődőkben ilyesmi sejlik fel.

Elsőnek tehát azt kell tisztázni, hogy senki sem születik boszorkánynak, vagy lesz az a tudta nélkül. Bármit is írjanak a regényekben, vagy mutassanak a tv-ben, a boszorkányság nem egy, bizonyos emberekben lakó képesség. A boszorkányság "csupán" az emberiség spiritualitás iránti igényének egyik megnyilvánulási formája. Csak, hogy ennek a ténynek az átlagosságát érzékeltessem, ugyanezt el lehetne mondani az iszlámról, a kereszténységről, vagy akár a scientológiáról is. Persze, félreértés ne essék, a boszorkányság nem számít vallásnak, csupán egy spiritualitással átszőtt gyakorlatnak, melyben a hangsúly a megtapasztalásra van fektetve. Ugyanis nem elég hozzá hinni valamiben/kiben, hanem meg is kell azt élni, sőt, még közvetlen kapcsolatot is ki kell építeni vele. Nem elég előre leírt szabályokat követni, vagy templomoknak kinevezett épületekben imádkozni. A tisztelt szellemeket ugyanis meg kell keresni, és ismertségbe kell lépni velük. Ehhez viszont régi tanításokat, szokásokat kell megtörni és az emberi közösségek gondolkodásmódjától meg kell szabadulni. A boszorkányság épp ezért vad, megszelídíthetetlen, ezerarcú és a társadalmi normákkal szembehelyezkedő - csakúgy, mint a Természet és annak Szellemei, melyekhez a boszorkány mindenekelőtt hűséges.

Ahhoz, hogy valaki boszorkány legyen, alapvetően két kondíciónak kell megfelelnie: annak, hogy boszorkány (vagyis alapvetően egy nagy tudású európai varázsló/nő) akarjon lenni, illetve annak, hogy az illető személyt a Természet Szellemei beavatásukban részesítsék. Az első feltétel igen sok embernél megvan, különben nem is koptatnám most a körmeimet a billentyűkön. A probléma csak az, hogy a második feltételről sokan megfeledkeznek, és nagyon kevesen szólnak. Többek között e miatt is van egy nagy csapat ember, aki boszorkánynak nevezi magát, miközben a Szellemek beavatását nem nyerte el. Ide tartoznak azok, akik a boszorkány elnevezés mögé bújva próbálják mások pénzét elnyerni, vagy éppen túl kényelmesen elmerültek a szép köpenyek, menő seprűk és pentagrammák játékvilágában és nem hajlandóak tovább fejlődni. Ezenkívül, a legtöbb kezdőnél is csak ez az első kondíció van meg, és ritkán tudják, hogy milyen fontos is a másodikkal rendelkezni. Őket viszont ezért nem lehet igazán felelősségre vonni, hiszen nem az ő hibájuk, hanem a régóta gyakorlóké, akik ezt a tényt hajlamosak elfelejteni kiemelni, vagy egyáltalán megemlíteni (tisztelet a kivételnek). Egyébként érdekes, hogy az ilyen "egy kondíciós boszorkányok” általában igen ragaszkodnak a boszorkány elnevezéshez, és ezt sokszor különféle boszorkányosnak vélt öltözékek és ékszerek hordásával is kifejezésre próbálják juttatni (mint egy megerősítésként önmaguk és a „nagyközönség” számára). Na, nem mintha a boszorkányos dolgok viselésével bármi baj lenne, legtöbben (ha is nem mindannyian) átesünk egy ilyen korszakon, és néhány eleme akár életünk végéig is velünk maradhat. A baj csak ott kezdődik, amikor minden egyedül a külsőségekről szól, az igazi jelentés hiánya nélkül. Amikor a magát boszorkánynak nevező személy nem ás mélyebbre, nem akar többet, nem próbál a magasságokba hágni, csak hogy a mélységbe esve megtanuljon repülni a fellegekben.

Tehát, a boszorkány nem a saját erejének köszönhetően nyeri el a címét, hanem azokon a kapcsolatokon keresztül, amiket a Szellemekkel kiépít. Ebben a tényben rejlik a határvonal a boszorkányosat játszó ember és a valódi boszorkány között. Itt már nem arról szól a „móka”, hogy jól mulatunk a gyertyafényben, hanem arról, hogy megtapasztaljuk újra és újra a Természet nem anyagi oldalát, remélve, hogy ép elmével térünk vissza onnan. Ez az a pont, amikor az akarás és álmodozás helyét átveszi a megtapasztalás. Sokszor lehet azzal az elképzeléssel találkozni, hogy a boszorkány nem hisz a Szellemekben (esetleg istenekben), hanem tudja és ismeri őket. Itt is pontosan erről van szó. De megint csak van benne egy nagy buktató, amit már több emberen megfigyeltem: a hit és a tudás valójában kéz a kézben jár. Mert a nagyon erős hit egy ember számára felérhet a tudással, míg a hit nélküli tudás kétkedéshez, bizonytalansághoz, vagy akár az igazság elvetéséhez is vezethet. Ha például megkérdezünk egy igazán hithű keresztényt, az teljes magabiztossággal fogja állítani, hogy Isten létezik. Számára Isten létezése ugyanolyan tény, mint az, hogy az ég kék. Míg egyes extrém keresztény csoportoknak a valóság mit sem ér a hit szemében: azt sem hajlandóak elfogadni, hogy a Föld kerek vagy, hogy dinoszauruszok léteztek. A boszorkánynak is ügyelnie kell arra, hogy ne tartsa a hitét egynek a tudással; mert attól csupán, hogy Ő éppen valamilyen ókori istent imád, vagy egy olyan rendszert követ, melyet egy boszorkányos írásból lesett el, még nem fogja közvetlenül ismerni isteneit/szellemeit. A beavatás és a tudás a transzállapoton keresztül, a szellemek felénk való kinyúlásával jön meg. Talán hasonlíthatnám ezt ahhoz, amit a csillagászok átéltek, mondjuk a fekete lyukakkal. Először csak elméletben léteztek, számítások és könyvek absztrakt lényei voltak csupán, akiknek a létezését vagy elfogadták, vagy nem. Aztán a megfelelő műszerek segítségével megdönthetetlen bizonyítékok születtek a valóságukat illetően – a teória, a hit átlépett tudásba. A szellemekkel és istenekkel is hasonló a helyzet. Az érdeklődő olvashat róluk és vagy elfogadja őket, vagy nem. De a transz, a „megfelelő műszer” segítségével a hit helyét itt is a tudás és ismeret veheti át. Majd ekkor tárulnak fel előttünk a boszorkányság igazi mélységei, melyek egyben az igazi magasságai is. Persze az egészben az az irónia, hogy ha az ember már megtapasztalta ezt, akkor általában nemsokára arra is rá fog jönni, hogy a boszorkány kifejezés nem is olyan fontos. Mert az csak olyan, mintha az óceánt próbálnánk egy pohárba beletölteni: egy része ugyan beleférhet, de az egészet soha nem fogja megközelíteni sem.

Tehát honnan is tudhatod, hogy boszorkány vagy? Ez egyszerű. A Szellemek részesítettek beavatásukban? Azonosulsz a boszorkány kifejezéssel? Ha erre a két kérdésre igennel válaszoltál, akkor gratulálok, boszorkány vagy! Ha nemlegesek a válaszaid, akkor megnyugodhatsz, nem vagy boszorkány. Ám ha az szeretnél lenni, akkor sem kell szomorkodni, mert szeretik a Szellemek a lelkes újoncokat! Csak menj ki az erdőbe, a mezőre, hívd meg a Szellemeket és figyelj!

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...