Ez a boszorkányságban, vagy éppen a wiccában járatlanabbaknak talán nem mond sokat. Az ő kedvükért leírom, hogy Murray (egy angol egyiptológusnő) két könyvet is írt (A boszorkányok istene, The Witch Cult in Western-Europe) a kora-újkori boszorkányság általa felfedezett "valódi" mivoltáról. Szerinte ugyanis, a boszorkányság egy ősi termékenységkultusz továbbélése a kereszténység árnyékában, melynek valódi összejövetelei voltak a boszorkányszombatok, amiken régi, pogány isteneiket imádták a hívők, vagyis a boszorkányok. Ezt az elképzelést persze azóta megannyi tudós megcáfolta, közben pedig sokan igen csak kritikusan fogalmaztak Murray tudományosnak mondott munkájának a minőségéről.
Viszont én mégis azt vettem észre a magyar "okkult" körökben, hogy ezen hölgy írásai nagy a kultusznak örvendenek. Először csak nagyot néztem, hogy ezt ugyan meg miért? Hiszen rengeteg más írás jelent már meg, megbízható szerzők tollából, mind magyarul, mind angolul, amely történelmileg hitelesen mutatja be a múlt boszorkányságát, ellentétben Murray szárnyaló fantáziájával. Aztán felmerült bennem a kétely: hogyan is gondolhatok én ilyet, ha egyszer nem olvastam a könyveit?
Így hát, ezen felbuzdulva, kivettem a könyvtárból A boszorkányok istene című könyvet, és egy esős délután elkezdtem olvasni. A 28. oldal után pedig le kellett tennem, és nem tudtam többet felvenni. A magyar fordítás gyengeségéről most nem is akarok szólni. De arról igen, hogy egy könyv, melynek már az elején kimondják, hogy nem tesznek benne jegyzeteket az információk forrásáról, régen rossz. Ám ezen még csak túltettem magam, hiszen lehet, hogy csak a sok mai történelmi és néprajzi munka, amit olvastam, elkényeztetett ezen a téren. Viszont ahogy tovább haladtam oldalról oldalra, csak a fejemet tudtam fogni. Murray-ről már több helyen is olvastam, hogy a periratokból kiszemelte, ami beleillet a teóriáiba, míg a többi (ellen)bizonyítékot nem volt hajlandó figyelembe venni, és ez szörnyen nyilvánvalóan ki is tűnt abból a röpke 28 oldalból. Több helyen is olyan forrásokból idézett, melyeket én is jól ismerek, és tudom, hogy nem azt akarták mondani bennük az íróik, ahogyan Murray kicsavarta őket. De volt olyan részlet is, amin már csak hangosan kacagni tudtam. Ilyen volt Gilles de Rais leírása például, mint a vélt boszorkánykultusz tagja. Ami ezt a lehetőséget a morbid humorba emeli számomra, hogy Gilles ugyan foglalkozott a tanult mágiával (pl. démonidézéssel, csakhogy állítólag a démon nem jelent meg, hiába hívták), de nem ezért, hanem gyermekek meggyilkolásának a vádjában találták bűnösnek és akasztották aztán fel. Számomra így ő inkább illik egy horrorfilmbe, mint egy termékenységrítus közepére, de bizonyára azt Murray máshogy látta...
Viszont ez, és hasonló olvasottak elgondolkodtattak: vajon miért ilyen könyveket olvasnak előszeretettel az emberek? Mikor annyi más, magyar és angol nyelvű könyv és tanulmány született már, mely hitelesen mutatja be a múlt boszorkányságát. Akkor mégis miért kell az ilyen gyatra írásoknál leragadni? Persze, mondhatjuk azt, hogy csak azért, mert a jelenkori boszorkányság (de főként a wicca) kezdetén Murray könyvei nagy benyomást tettek a mozgalomra, és annak úttörőire. De ez akkor is csak egy kuriózummá kéne, hogy tegye ezen két könyvet, nem pedig keresett, már-már dédelgetett, és nagy energiával lefordítgatott művekké. Mert bizony, sokan lesznek olyanok, akik nem fogják tudni megkülönböztetni, hogy mi bennük a helyes információ, és mi a helytelen. Sőt, még olyan illető is akadhat, aki komolyan fogja venni az egészet...
Sokakban felmerülhet persze a kérdés, hogy akkor mik is azok a könyvek, amiket olvasásra érdemesnek tartok. Így hát hadd soroljam fel most itt csak a kedvenceimet:
Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok: mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban
Pócs Éva: Tündérek, démonok, boszorkányok
Pócs Éva: A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alapjai Közép-Délkelet-Európában (Ethnographia, 103. évfolyam)
Klaniczay Gábor: Benandante — kresnik — zduhač — táltos. Sámánizmus és boszorkányhit érintkezési pontjai Közép-Európában (Ethnographia, 94. évfolyam)
Carlo Ginzburg: Eksztatikus repülések - eksztatikus csaták (Ethnographia, 101. évfolyam)
Carlo Ginzburg: Éjszakai történet: a boszorkányszombat megfejtése
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
És pár angol cím:
Emma Wilby: Cunning Folk And Familiar Spirits: Shamanistic Visionary Traditions In Early Modern Witchcraft and Magic
Emma Wilby: The Visions of Isobel Gowdie Magic,Witchcraft and Dark Shamanism in Seventeenth-Century Scotland
Carlo Ginzburg: The Night Battles: Witchcraft and Agrarian Cults in the Sixteenth and Sevetteenth Centuries
Claude Lecouteux: Witches, Werewolves and Fairies: Shapeshifters and Astral Doubles int the Middle Ages
Azt vettem észre, hogy Te is és Erdész is (aki a nevedben válaszolt egy olyan kérdésre, amit Neked is feltettem és neki is, hogy külön-külön kikérjem a véleményeteket) úgy akarjátok beállítani az utatokat, mintha egyedül az lenne teljesen igaz és járható, mint boszorkányság. Ő a bejegyzéseiben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy ő nem akar ártani. Ez így okés, mert vannak olyan dolgok, amiket igenis le kell leplezni, de van egy-két dolog pl. hitbéli különbségek, amit nem lehet másra rákényszeríteni. Még annyit hozzáfűznék, hogy szerintem azért nem kellene összemosni a samanizmust a boszorkánysággal. Vannak hasonlóságok, de különbségek is akadnak.
VálaszTörlésAz én utam egy csendes út, mert senkinek semmi köze hozzá, de ha szólok is róla, akkor sem próbálok vele senkit sem legyűrni.
Mentha~
Hmmm, ezzel most elgondolkodtattál.
TörlésMilyen hitbéli különbségeket próbálok másokra rákényszeríteni? Én eddig abban a hiszemben voltam, hogy főként történelmi és néprajzi tények alapján kritizálok másokat, és nem pedig hitre szoruló kérdésekről szólok. Kivételnek tudnám talán mondani, ha a környezetvédelemről írok, mert az már beleférhet az egyéni meggyőződés kategóriájába habár még ezt sem (feltétlenül) nevezném hitrendszernek. Így hát nagyon megköszönném, ha megmutatnád, hogy szerinted hol is lépem túl, a túl nem lépendő határokat.
És akkor, ha már így felhoztad, a samanizmus és a boszorkányság összemosását is kifejtenéd kicsit? Csak mert ebben is úgy vagyok, hogy nem a magam fejéből szedem ki a szép elképzeléseket, hanem komoly történészek és néprajztudósok kutatásai alapján hangoztatom azt, amit. Nem tudom, lehet, hogy valahol félreértettük volna egymást....
Virág
Kedves Virág! Arról szeretnék érdeklődni, hogy az angol nyelvű könyveket honnan lehet beszerezni? Nagyon érdekes és tanulságos olvasmánynak tűnnek. :)
VálaszTörlésKedves Lory!
TörlésÉn két oldalt szoktam használni külföldi könyvek vásárlására, a Bookdepositoryt és az Abebookst. Az elsőn új könyveket lehet megszerezni (és itt az árba már be van kalkulálva a szállítás is), a másodikon pedig (sokszor elég olcsón) használtakat. Aztán persze, ha valaki elég ügyes, egy-két dolgot az Interneten is fellelhet, de erről nem mondtam semmit. ;)
Virág
Köszönöm szépen! :) Meg is nézem ezt az oldalt, sajnos amazonon elég borsosak voltak az árak, az internetes kutakodással pedig első nekifutásra nem mentem sokra :( De még egyszer, köszönöm :)
VálaszTörlés