Újév napi babonák

Amilyen az újévünk, olyan lesz az elkövetkező év is.

Szerencsés dolog korán kelni, mert aki sokáig alszik, az egész évben lusta lesz, míg aki hamar ébred, annak a további hónapokban könnyen fognak menni a reggelei.

Európában több helyen is ezen a napon ajándékokat adtak egymásnak az emberek, hogy ezzel is biztosítsák a jó esztendőt szeretteiknek.

Szerencsés dolog, ha pénzt kapunk.

Mindenképpen kell valamit főzni, mert az garantálja, hogy egész évben legyen mit enni. Ezt még csak fokozza, ha olyat készítünk, ami térfogatában is megnő sütéskor/főzéskor, mert az a szerencsénket szintúgy növeszti.

Tilos viszont mosni, mert az szerencsétlenséget hoz, vagy elmossuk vele egy barátunkat is.

Tilos varrni, mert azzal együtt a tyúkok tojóját is bevarrja az ember.

Tilos vetni, mert az szerencsétlenséget hoz a fejünkre.

Tilos pénzt költeni, mert attól egész évben költekeznénk.

Tilos bármilyen kérést is visszautasítani, különösen a koldusokét. Ezt szintén is a szerencsénk bánná.

Tilos hamut kivinni a házból, mert vele visszük a szerencsét is.

Ha az első látogatónk újévkor férfi, az jó előjel, ha nő, az rossz.

Ha süt a nap, akkor egyenesre fog nőni a len.

Ha az első férfi, akivel találkozunk, egy pap, akkor haláleset fog az éven történni az ismerőseink között.

Ha valaki nem eszik ezen a napon a családjával, az meg fog halni. Legalábbis egy máltai babona szerint.

Ha egy fehér lámpaburát törunk el, akkor pénzügyi gondok várnak ránk. Ha színeset, akkor egy közeli rokonunk fog meghalni.


Forrás:
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopædia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World 

Hogmanay: a skót Szilveszter

A skótok Hogmanay-nek nevezik az óév utolsó napját, vagy kimondottan csak annak az éjszakáját. Régen a szó jelölhette még azon süteményeket is, melyeket az ilyenkor gazdag házakhoz bekopogó szegény gyerekeknek adtak. A kifejezés eredete nem ismert biztosan, habár úgy tűnik, hogy a francia nyelvből származik.

Az utóbbi évszázadokban, Hogmanay ünnepe (a szokásos újévre való készülődésen túl) a már említett gyerekek általi házról-házra járást foglalta magába. Ám létezik pár régebbi forrás, mely azt állítja, hogy eredetileg férfiak jártak körbe a falvakban, akik közül egyre még állatbőrt is terítettek. Egy leírás szerint minden házat háromszor megkerültek, az óramutató járásával megegyező irányban, miközben a falakat bottal verték, majd az ajtóhoz érve hangos kiabálással bebocsátást kértek. Odabent aztán étellel és itallal kínálták meg őket. Egy másik forrás arról is beszél, hogy az egyikükre ráterített állatbőrből ovális darabokat vágtak le minden családnak, amit aztán az apa meggyújtott, és minden családtagnak bele kellett szagolnia a füstjébe. Ez aztán az elkövetkező év folyamán biztonságot adott a tündérek, boszorkányok és démonok ellen.


Forrás:
Clement A. Miles: Christmas in Ritual and Tradition, Christian and Pagan

Karácsonyi galóca

Németországban, valamint Közép- és Észak-Európában sokszor feltűnik a légyölő galóca karácsony, esetleg újév idején. Lehet kapni galócákat ábrázoló karácsonyfadíszeket, vele dekorált koszorúkat, képeslapokat. Talán már mi is találkoztunk egy-két ilyen tárggyal, és még rá is csodálkozhattunk, hogy jé, ez vajon mit keres itt?

Nos, ezen helyeken a légyölő galóca szerencsét hozónak és a boldogság szimbólumának számít, mint mondjuk nálunk a négylevelű lóhere, vagy a lópatkó. Sok képeslapon együtt is szerepel ez a pettyes gomba velük is (lásd pl. a fenti kép). Ezért is rakják rá a karácsonyfákra és újévi üdvözlőlapokra, hogy általa is beinvitálják a szerencsét az emberek életébe.

Manapság a karácsony és a galóca kapcsolatát sok helyen azzal magyarázzák, hogy Santa Claus (akit magyarra csak Mikulásnak, vagy Télapónak szoktak fordítani) a piros-fehér ruháját, illetve szárnyaló rénszarvasait is ettől a gombától (illetve ez általa okozott hallucinációktól) örökölte. Ugyanis a sámánok is a lakóházak füstnyílásán (kéményén) jártak rituális utazásaik során ki- és be, az ehhez szükséges transzállapotot pedig a galóca fogyasztásával érték el. Míg a rénszarvasok maguk is köztudottan kedvelik a galócákat élelemként, ami után a vadul ugrándozó állatokról szinte azt is gondolhatták az emberek, hogy repülnek.

Ám ezzel az elképzeléssel van egy kis probléma. Santa Claus ma ismert piros ruhás alakját Amerikában nyerte el, ahol és amikor már a galócától röpködő sámánok nem lehettek befolyással megjelenésére. Míg azon helyeken, ahol tényleg éltek valaha ilyen gombát fogyasztó sámánok, a karácsonyi jelképek közt nem szerepel egy piros ruhás nagypapa-szerű alak sem. Az biztos, hogy Santa Claus személyében régi pogány szellemek és istenek maradványai is megtalálhatóak, ám ennek nem sok köze van a légyölő galócához. Helyette sokkal inkább arról van szó, hogy a galócáról magáról maradt meg a hit, hogy mint mágikus tulajdonságokkal rendelkező gomba, képes az embereknek szerencsét hozni, melyből sosincs elég az év legsötétebb napjain és az újév kezdetén.


Források:
Greg Marley: Chanterelle Dreams, Amanita Nightmares: The Love, Lore, and Mystique of Mushrooms
Sheila Whiteley: Christmas, Ideology and Popular Culture

Az újévi babonák pár fő pontja

Szilveszter éjszakája és az azt követő újév napja "liminális" időpontoknak számítanak, vagyis még nem tartoznak sem az óévhez, sem az újhoz, így a szokásos emberi időn kívül helyezkedik el. Ennek köszönhetően kiváló alkalmat biztosítanak mind az elkövetkező év befolyásolására, mind a jövendő történések kifürkészésére. Az újévi babonák is természetesen ezt a hozzáállást tükrözik, melynek a főbb pontjai:

Az elfogyasztott étel milyensége hatással van az egész éves boldogulásra.
A különféle ételtilalmak alapja általában a hasonlósági mágia. Pl. csirkét nem jó enni, mert elkaparja a szerencsét, de malacot igen, mert az előtúrja (vagy a házba túrja). A lencse is azért kerül ilyenkor az asztalra, mert a termékenységet, bőséget idézi fel sok magjával.

Kiváló alkalom ez a jóslásra.
Rengeteg jósló szokás és babona fűződik ehhez az időszakhoz, a szerelmi jóslásoktól, az ólomöntésen át, egészen a haláljóslásokig. Csak egy konkrét példa: ha újév hajnalán meglessük, hogy merre felé fordulva kukorékol a kakas, akkor abból az irányból várhatjuk a mátkánkat is.

Az házba elsőként belépő vendég (éjfél után) milyensége befolyással van a szerencsénk alakulására.
Arról persze már nem egyeznek meg az babonák, hogy milyen is a biztosan szerencsét jelentő vendég, ám általában a férfiakat szokták pozitívnak, a nőket pedig negatívnak tartani. Viszont van, ahol a hajszín, vagy esetleg a szakáll hossza a fontos. Egyes források arra is utalnak, hogy itt azért lehetett egy kicsit csalni, a család egy férfitagját kiküldve a házból, hogy aztán ő érkezzen meg elsőnek.

Ami újév napján történik, az egész évben is történni fog.
Tehát ha valaki későn kel, egész évben későn fog kelni. Ha valaki sokat dolgozik, egész évben sokat fog dolgozni. Persze ez fordítva is igaz, aki pl. egyébként sokat iszik, de ezen a napon megállja, az egész évben keveset fog inni (van is róla beszámoló, hogy részeges férfiak kezükben órával ülnek a whiskysüveg előtt, és várják, hogy elmúljon újév napja).

Dologtiltó nap: vagyis bizonyos tevékenységek végzése balszerencsét hoz.
Az megint csak nem tiszta, hogy pontosan mit is tilos ilyenkor csinálni, mert a tilalmak természete területenként változik. A legáltalánosabbaknak számít azért a mosás (halált hozhat, vagy egész éves nehéz munkát), illetve bárminek (akár a tűz hamujának is) a házból való kivitele. De volt, ahol varrni sem volt szabad, mert akkor bevarrták volna a tyúkok "tojókáját" is.


Források:
Jacqueline Simpson, Stephen Roud: A Dictionary of English Folklore
Vance Randolph: Ozark Magic and Folklore
Richter M. István: Évi szokások, babonák és szólásmondások Német-Prónán és vidékén
Singer (Székely) Leo: Dunántúli babonák
Kimnach Ödön: Az év egyes napjaihoz fűződő népies jóslatok

Miért eszünk malacot újévkor?

Újévkor sok mindent megtesz az ember - vagy babonából, vagy szokásból, - hogy az éppen elkezdődő éve boldog legyen. Meg van határozva, hogy mit ehetünk és mit nem, hogy mit csinálhatunk és mit nem, de egyes hagyományok szerint még az is elő van írva, hogy kötelező ekkor tüsszenteni, vagy meghalunk 12 hónapon belül. De ugyan mi teszi az újévi húslevesben a csirkét olyan különlegessé, hogy képes kikaparni az ember szerencséjét? Vagy a kedvenc sertésből készített rántott húsunkat olyan hatalmassá, hogy képes a szerencsét betúrni a házba?

Először is, azt kell megjegyezni, hogy nem a hús milyenségében kell keresni a megoldást. Tehát, nem a baromfik, vagy sertések különleges mágikus tulajdonságaiból származik ezen étkek "varázsereje". Az, hogy az egyik szerencsés, a másik pedig szerencsétlen lett, csupán a szimpatikus mágia szabályainak, és az állatok szokásos viselkedésének köszönhető. A szimpatikus mágia szerint ugyanis, hasonló cselekvés hasonló cselekvést von maga után, így ha a tyúk az udvaron elkaparja a földet, ez az "elkaparó" tulajdonsága megmarad, feltétlenül attól, hogy éppen megfőzzük, vagy megsütjük, hasonlóan a malacka földet turkálásához.

A második lépés pedig az, hogy megmagyarázzam, hogyan is illeszkedik az egyenletbe az ember gazdagsága, vagy szerencséje. Fontos tudni ehhez, hogy az egész téli napforduló környéki ünnepi időszak (kb. Lucától vízkeresztig) kiemelkedő szerepet tölt be a termékenység varázslatok végrehajtásában. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy ez egy az év(negyed)kezdő ünnepekből, melyekre általánosan jellemző, hogy alkalmaikkor az elkövetkező időszak szerencséjét és termőképességét befolyásolni lehet. Másrészt, ilyenkor a holtak és más bőséget hozni képes hatalmak járják a földet, így az emberek tőlük is remélhetik, hogy azok elősegítik majd a gazdag új évet.

Harmadszorra pedig azt kell megérteni, hogy az újévi tevékenységek képesek befolyással lenni az ember következő évi életének minőségére. Ugyanis, az újév az új esztendő és az elmúlt év között áll, pontosan a kezdet és a vég közötti "köztes időpont". Ez pedig olyan tulajdonságokat ad neki, melyek által az ilyenkor végzett tevékenységek különleges mágikus erőket kapnak. Újév napját egy félkész varázslathoz is hasonlíthatnánk: az alapok már mind el vannak végezve, nekünk csak egy rituális cselekvést kell elvégeznünk ahhoz, hogy a mágia működésbe lépjen. Ezért kell ilyenkor sertést enni, mely a szimpatikus mágián alapuló képességei miatt be tudja túrni az ember életébe a szerencsét. Ez az oka továbbá annak is, hogy ilyenkor nem jó pénzt költeni, hiszen a legkisebb cselekvésünk is az egész évünkre ki fog hatni: ha pénzt adunk ki a kezünkből, egy évig azt fogjuk csinálni, ha viszont pénzt kapunk, akkor egy évig pénzt fogunk kapni.

Így óvatosságra intek mindenkit a közeledő újévi és szilveszteri viselkedésükkel kapcsolatban, és nem csak az esetleges túlzott mértékű alkoholfogyasztás miatt!

Halloween 13 éjszakája: Tudta-e?

  Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája.

Szeretjük Halloween napját boszorkányújévként beállítani. Ez egy kedves, romantikus elképzelés, DE semmi nem bizonyítja, hogy a boszorkányok valaha is tartottak volna új évet, legalábbis a társadalmilag elfogadott dátumoktól eltérően. Az elképzelés, miszerint a kelták ekkor ünnepelték volna az új évet, szintén csak a 19. század vége felé terjedt el, és területi általánosságban valószínűleg nem igaz.

Az igazság az, hogy Samhain még csak nem is volt a holtak ünnepe a kelták számára. Nagyokat mulattak ilyenkor egyes területeken, még a tündérekkel is találkoztak, de a halottas mizéria szintén csak az elmúlt évszázad terméke...

További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Egy egyszerű varázslat Szilveszter éjszakára

Hogy bebiztosítsd, hogy az életed jó szerencsével legyen megáldva az elkövetkező évben, hajtsd ezt végre:

Pontban éjfélkor, Szilveszter éjszaka, nyiss ki minden ablakot és ajtót az otthonodban. Menj ki, majd gyújts meg egy zöld gyertyát, amit előzőleg felszenteltél szantálfa, ciprus vagy fahéj illóolajjal. Lépj be vele újra a házba, ha lehetséges a hátsó ajtón át (akár az erélyajtó is használható), majd menj vele végig a kezedben a ház összes szobáján, teljes némaságban, míg végül hagyd el újra a házat a főbejáraton keresztül. Ott oltsd el a gyertyát, de nem fújd, hanem használj egy koppantót vagy az ujjaidat hozzá.

A varázslat forrása:
Gerina Dunwich: Exploring Spellcraft: How to Create and Cast Effective Spells

Újévi jólét amulett

Kell hozzá:

• egy ezüst érme
• egy kis kék zsákocska
• egy friss vagy szárított zsályalevél
• egy kb. 12 cm hosszú ezüst színű szalag

A zsákocskába tedd bele az érmét és a zsályalevelet, majd kösd be a végét a szalaggal. Végül a következő szavakkal zárd le a varázst:

Drága ezüst és zsálya!

Az első napjától az évnek

Adjatok nekem minden napra

Sok boldogságot és jólétet!

Eredeti nyelven:

Silver and Sage, on this first day of the year,

Favor me always with wealth and good cheer.

Az amulettet felakaszthatod az autód visszapillantó tükrére, vagy pedig magadnál is hordhatod, hogy vonzza a boldogságot és a gazdagságot.

Az amulett leírása innen származik: Lady Sabrina: Celebrating Wiccan Spirituality: Spells, Sacred Rites, and Folklore for Each Day of the Year