Árnyak könyve, grimoire

Kezdőként azt olvastam, hogy minden boszorkánynak kell, hogy legyen egy Árnyak könyvéje, amiben kézzel le vannak jegyezve a rítusai és a varázslatai. Kellemes bizsergéssel töltött el ennek a munkának a gondolata, és örömmel láttam neki az első lapok megírásának. Aztán rájöttem, hogy nem tetszik az, ahogy elkezdtem kialakítani a könyvet, de se baj, kezdtem egy újat. Majd még egyet. És még egyet.
Most pedig újra változtatni akarok, igaz már közben rengeteg minden más is megváltozott, így az egész munkára teljesen más fényben tekintek. Az egyetlen, ami megmaradt, hogy még mindig tetszik a rajta való dolgozás. Innen jött az ötlet, hogy írok pár sort erről is.

Hadd kezdjem az Árnyak könyve gondolatának a valószínűsíthető eredetéről. A kifejezés Gerald Gardnertől származik, de hogy ő honnan vette, azt senki sem tudja. Az első ilyen könyv Crowley munkásságából, salamoni írásokból, Leland Aradiájából és más hasonló mágikus szövegekből kimásolt részeket tartalmazott. Aztán kerültek hozzá az ünnepekre írt rituálék, és Doreen Valiente munkáival is ki lett egészítve.
A történet az volt erről a könyvről, hogy a boszorkányok évszázadok alatt felhalmozott tudását rejtik, amit minden beavatottaknak magának, kézzel kell lemásolni a saját példányába, amit aztán a boszorkány halála után meg kell semmisíteni.
Azt figyelembe véve, hogy a régi idők boszorkányai olvasni sem nagyon tudtak, nem hogy írni, ez a feltételezés enyhe túlzásnak nevezhető. Igaz a mágikus könyvek használatának a gyakorlata létezett, ám ez a tanult emberek kedvtelése volt, akik nem boszorkányságot, hanem szertartásos mágiát űztek, és az ilyen könyveket inkább grimoire-nak nevezték.

Mindenesetre az Árnyak könyvének a gondolata nagy kedveltségre talált a modern gyakorlók körében. Hisz, kit ne érdekelne egy olyan könyv, amiben a mágia minden csínja-bínja le van írva? Talán ezért is van az, hogy sokan azok közül is kedvelni szokták a könyvírásos módszert, akik nem a wicca ösvényt járják, mivel igen kénylemes, ha minden számodra fontos információ egy helyre van összegyűjtve, és nem kell azon morfondíroznod, hogy vajon melyik könyvben is találtad az éppen kellő varázslatot vagy receptet.

Tehát, mondjuk azt, hogy neked is megtetszett ez az ötlet, és szeretnél egy sajátot. De hogyan is kezdj hozzá? Mi legyen benne?
Általában azt szokták írni, hogy végy egy üres könyvet, vagy egy nagyobb füzetet, és ezt fogd be varázskönyvednek. A másik kedvelt ajánlat az  irattartó, lefűzhető lapokkal, mely azért is kényelmes, mert könnyen át tudod rendezni benne a tartalmát.

Az, hogy mi is kerüljön bele, már egy kicsit trükkösebb. Megjegyezném, hogy nem szükséges semmilyen már megírt Árnyak könyvét lemásolnod, főképp, ha nem is vagy wicca! Arról írj, ami számodra fontos lehet a gyakorlatodban. Tehát, ha a pl. nem használsz rúnákat semmihez, akkor ne írj róluk több oldalas jegyzeteket.
Itt van egy lista, amit még én szedtem össze, több évvel ezelőtt a lehetséges könyvben szereplő témákról:

1. Általában a boszorkányságról: történelem, én miben is hiszek, alapelgondolások
2. Szabbatok és más ünnepek: az évkerék gondolata, szabbatok, esbatok, egyéb ünnepek, kalendárium
3. Növények: leszedésük, szárításuk, tárolásuk, elkészítésük, a növények leírása
4. Megfelelések: elemek, égtájak, bolygók, napok, ásványok, színek, mágikus célok
5. Istennők leírása
6. Istenek leírása
7. Varázslatok, mágia: különböző mágikus módok és varázslatok
8. Boszorkánykonyha: különféle receptek, bájitalok, boszorkánykenőcs
9. Tündérek és társaik: tündérek, sárkányok, mitikus alakok, szellemek, elementálok, stb.
10. Jóslás: rúnák, tarot, tealevél olvasás, asztrológia, számmisztika, stb.
11. Samanizmus: sámánok, táltosok, erőállatok, stb.
12. Rituálék leírása
13. Plusz: imádságok, versek, eszközök, meditációk, dalok meg minden egyéb

 Persze ennek a hosszú listának a feléről sem írtam semmit eddig, és az érdeklődésem az évek folyamán jócskán beljebb is szűkült. Az asztrológia pl. már belátom, hogy egyáltalán nem az én asztalom, és az istenek és az istennők sem foglalkoztatnak annyira, hogy érdemes lenne túl sok energiát beléjük fektetni. Míg a növények rész, ami eredetileg is elég részletes volt, még részletesebb kell, hogy legyen.

Azt persze igen nehéz lehet eldönteni, hogy mi is a fontos számodra, amikor kezdeti szakaszában jársz a boszorkányságnak, főképp, mivel oly sok témát lehet ide sorolni. Nekem az volna a javaslatom, hogy válassz ki maximum 10-et, ami nagyon érdekel, és koncentrálj rájuk. Ne kezdj el olyasmivel foglalkozni a legelején, amit nem tartasz érdekesnek. Ez csak elvenné a kedved a további munkától. És olvass sokat, jegyzetelj sokat.

Az elején ne a tökéletességre és a szépségre törekedj, hanem az átláthatóságra és az olvashatóságra. Később majd jöhet a világ összes külcsínje!

És még egy megjegyzés: lehet gépelni is a könyvet, nem kötelező kézzel írni az egészet! Ha nehezedre esik a kézzel írás, ha csúnya a kézírásod, és nem hiszed, hogy egy fél év múlva is ki fogod tudni olvasni, akkor nyugodtan fordulj a modern technika csodáihoz. Ám, arról se feledkezz meg, hogy a kézzel való munkába befektetett rengeteg energiának is megvan a maga varázsa. Középkori szerzetesek a kódexek másolását is Istennek való szolgálattevésnek tartották (vagy éppen vezeklésre használták). Ha például egy istenekhez intézhető imádságos könyvet írsz a saját kezeddel, annak sokkal nagyobb értéke lesz, mint egy kinyomtatott, és csodásan formázott darabnak!