A szöveget Kákosy László Varázslás az ókori Egyiptomban című könyvéből idézem:
"Hórusz, Ízisz fia felment egy hegyre, hogy lefeküdjék. Dallamait énekelte, felállította hálóit, fogott egy sólymot, egy bank madarat, egy hegyi pelikánt (?). Felvágta kés nélkül, megfőzte tűz nélkül, megette só nélkül. Rosszul lett, megfájdult a köldöke tája. Nagy sírással zokogta:
- Íziszt, az én anyámat hívom ma segítségül. Egy démont akarok, hogy elküldjem Íziszhez, anyámhoz.
Jött hozzá az első Agrippasz démon. Mondta:
- Anyádhoz, Íziszhez akarsz menni?
Mondta (Hórusz):
- Mennyi idő alatt mész, mennyi idő alatt jössz?
Amaz mondta:
-(Azt kérded), mennyi idő alatt mész, mennyi idő alatt jössz? Elmegyek két óra alatt, visszajövök kettő alatt.
(Hórusz) mondta:
- Menj, nem segítesz rajtam!
Jött hozzá a második Agrippasz démon. Mondta:
Anyádhoz, Íziszhez akarsz menni?
Mondta (Hórusz):
- Mennyi idő alatt mész, mennyi idő alatt jössz?
Amaz mondta:
- Elmegyek egy óra alatt, visszajövök egy alatt.
(Hórusz) mondta:
- Menj, nem segítesz rajtam!
Jött hozzá a harmadik Agrippasz démon, egy egyszemű és egykezű. Mondta:
- Anyádhoz, Íziszhez akarsz menni?
Mondta (Hórusz):
- Mennyi idő alatt mész, mennyi idő alatt jössz?
Amaz mondta:
- Elmegyek szád lélegzete alatt, visszajövök orrod lélegzete alatt.
Mondta (Hórusz):
- Menj, te segítesz rajtam!
Az pedig felment On (Héliupolisz) hegyére. Megtalálta Íziszt, az ő (ti. Hórusz) anyját, vas fej volt rajta és egy rézkályhát fűtött.
Mondta néki:
- Agrippasz démon, honnan jöttél erre a helyre?
Amaz mondta néki:
- A te fiad, Hórusz, felment egy hegyre, hogy lefeküdjék. Dallamait énekelte, felállította hálóit, fogott egy sólymot, egy bank madarat, egy hegyi pelikánt (?). Felvágta kés nélkül, megfőzte tűz nélkül, megette só nélkül. Rosszul lett, megfájdult a köldöke tája.
Mondta néki Ízisz:
- Bár nem találtál meg engem, nem találtad el a nevem, az igazi nevet, amely a Napot nyugatra viszi, a Holdat keletre viszi, és az engesztelés hat csillagát hordozza, melyek a Nap alatt állnak, (ekként) olvass rá a 300 rostra (?), melyek körülveszik a köldököd:
Minden betegség és minden kín és minden fájdalom, mely X, Y fia testében van, szűnjék meg most! Én vagyok az, aki szól, az Úr Jézus, aki a gyógyulását adja!"
Ebben a történetben látok egy másik érdekes pontot, ahogy megjelenik a név ismeretének fontossága. Közismert az egyiptomi mitológiának az az epizódja, melyben Ízisz csalja ki Ré igazi nevét, hogy hatalma legyen felette. Egyébként mind a mai napig ezt hisszük. Amit meg tudunk nevezni, attól nem kell félni, azt tudjuk irányítani vagy győzedelmeskedni felette. Jó példa erre: egy vitában a két fél állít valamit, s az egyik "felismeri", hogy a másik állítása jellemző bizonyos gondolkodású személyekre, s diadalmasan felkiált: "Áhá! Te ez meg ez vagy!" :)
VálaszTörlésA kereszténység kialakulása során nagyban táplálkozott az őt körülvevő pogány hitvilágból. Figyelemre méltó, ahogy jelen esetben a koptok fűzik össze elődeik mitológiáját vele.
ZeB
Bizony, helyes a meglátásod a névvel kapcsolatban. Ami itt még érdekes, hogy Ízisz teljesen a titkos nevével azonosítja önmagát, és ezért is mondja a démonnak, hogy nem találta meg őt.
TörlésAztán, általánosan jellemző, hogy ha egy új vallás megjelenik valahol, akkor eleinte a régi vallás pusztán visszaszorul a varázslás és a kuruzslás területére. Többek között azért is, mert az új vallásnak még nincsenek meg az elején a megfelelő saját mágikus módszerei az emberek igényeinek kielégítésére. Persze most főként a múltról beszélek, vagy legalábbis olyan társadalmakról, melyek számára a mágia általánosan elfogadott dolog. A nyugati kultúrában már nem lenne egy új vallásnak sem ilyen problémája, mert az emberek nem nagyon hisznek a varázslatokban.