"Boszorkányság visszavadítása"

Peter Grey Apocaliptic Witchcraft című kiváló könyvéből már egyszer tettem közzé idézeteket. Az írónak nem is olyan rég egy új esszéje jelent meg ebben a témában Rewilding witchcraft címmel. Az angol internetes pogány blogokon pedig sorra jelennek meg erre válaszként íródott bejegyzések, melyek tovább fűzik a szöveg mondandóját. Ezzel a bejegyzéssel most én is be szeretnék állni a sorba, igaz a magyar olvasóközönségre gondolva én az eredeti szöveg lényegét szeretném az angolul nem értőkkel is megosztani saját szavaim, és sok-sok idézet segítségével.

Mr. Grey írásának két fontos mondanivalója van: a Föld eddig általunk megszokott bioszférája haldoklik, és erre a boszorkányságnak is illően reagálnia kell.

"Egy tömeges kihalás idejét éljük. Ez nem csak egy teória. Több, mint a fele a földi fajoknak ki fog halni 2050-re. Hadd ismételjem meg a tényt: több, mint a fele a földi fajoknak ki fog halni 2050-re. Ez a leggyorsabb és legnagyobb kihalás a történelemben, beleértve a dinoszauruszokat is."

"Ha a boszorkányságod, az enyémhez hasonlóan, állatszellemekkel beszél, növényekből és virágokból, gyökerekből, kérgekből és magokból áll, tovább már nem tehet úgy, mintha nem szenvedne. Beszélnie kell. Siratnia kell, sírnia kell, ésszerűtlennek kell lennie."

A boszorkányság pedig ebben a pusztulásra kényszerített környezetben gyökerezik, növekszik, és tud csak gyümölcsöt hozni. A boszorkányság nem választható el az állatoktól, növényektől, az élet körforgásától, mint ahogy mi magunk, emberek sem, bármennyire is szeretnénk ezt elhitetni magunkkal. A boszorkányság pedig nem ott lakozik, ahol tökéletesen tudod a számodra ideálisat vizualizálni, hanem ott, ahol az állatok szenvednek, mert hirtelen nem képesek megélni élőhelyükön, ahol a növények folyamatosan ki vannak zsákmányolva, hogy az egyre növekvő népesség egy kis százalékának legyen miről elhízni, és ahol már nincs többé igazi vadon, mert az emberi szemét és szenny mindenhova elért.

"A miénk egy olyan gyakorlat, ami a földben, a szellemekkel fentartott kapcsolatok hálójában, a növényekben, a rovarokban, az állatokban és a madarakban gyökerezik. Ez az, amire igazítanunk kell a tetteinket, ez az, amihez hűségesnek kell lennünk."

"Nincs olyan táj, ami ne lenne beszennyezve az ember által. Nincs olyan élőlény, ami képes lenne megmenekülni a végzettől, amire a mi saját tetteink kényszerítették. A teljes ökológiai összeomlás korában élünk."

Kép forrása: treehugger.com

Szembe kell néznünk azzal a pusztulással, ami történik, és ami eljövőben van. Meg kell tennünk mindent, amit csak tudunk a károk minimalizálására. Ez magától értetődő. Ez nem is kérdéses. De ezen kívül, a szertartásainknak és mágikus munkáinknak is tükröznie kell a helyzetet. Nem elmenekülve a "kiküldött pozitív energiák" álomvilágába, hanem szembenézve a tényekkel.

"Úgyhogy, amikor hívjuk a negyedeinket ezek azok, amiket bele kell foglalnunk, ha tisztelni szeretnénk őket:
A tengervíz olyan savas, hogy a puhatestűek házát feloldja. A túlhalászott óceánok, olyan szinten, hogy sivatagokra emlékeztetnek; a tengerfenekek a teljes pusztulásig szántva; a mikro-részecskéi a megemészthetetlen műanyagoknak mérgezik a madarakat és teknősöket; a korallzátonyok elhalva, a planktonpopulációk pedig eltűnőben vannak, és ők minden tengeri élet alapjai. Az óceánok elsavasodása a számítások szerint meg fog duplázódni 2050-re. Az óceánok elsavasodása meg fog triplázódni 2100-ra. A tengerek halála megelőzhetetlen. A édesvizekről annyit mondok, hogy a víztározók lecsapolása folyamatos, és a hidraulikus törés módszere a talajvíz szintjét veszélyezteti, és hogy vízért a közeledő években háborúkat fognak folytatni.
Víz, áldlak én üdvözöllek.
A Föld maga is kimerült, a talajromlás egy népbetegség, és aztán a leromlott föld, nitrogénes műtrágyáival együtt belemosódik a már így is mérgezett tengereinkbe. Az élő Föld törékeny, száz évet vesz igénybe egy centiméternyi talaj keletkezése. A megművelhető földterület egy behatárolt erőforrás és gyorsan elkopik. Az ipari szennyezés elpusztította Kínában a termőhelyek 20%-át - nem vagyok benne biztos, hogy te, vagy én is fel tudjuk fogni, milyen sok föld is az valójában. Globálisan, 38%-a a termőhelyeknek már elrongálódottnak van besorolva. Az emberi populáció folyamatosan növekszik, míg a képességünk, hogy tápláljuk, és az infrastruktúráink megrogynak. A rovarok populációi hamarosan már nem lesznek képesek megtermékenyíteni a terméseket. Ez nem csak a méheket érinti, a klímaváltozásnak köszönhetően az állatok és rovarok nem szinkronizációban születnek a táplálékaikkal. Ahogy már mondtam előzőleg, az évkerék megtört.
Föld, áldlak és üdvözöllek."

"Nincs olyan mágia, ami ezt megoldaná; a boszorkányság, ahogy már írtam, a vihar szárnyain repül, és nem tudja megváltoztatni a fizikai elemeket, amiket a Földünk klímarendszerébe zártunk. A boszorkányságnak szembe kell néznie ezzel a jövővel. A boszorkányság kell, hogy legyen az első mozgalom, ami elég bátor ahhoz, hogy elfogadja az antropocént és utolsó leheletéig küzdjön. Még akkor sem tudnánk megállítani ezt a kimenetelt, ha ma véget vetnénk az ipari civilizációnak, de muszáj vagyunk cselekedni."

Kép forrása: coastalcare.org

És hogy mit is lehet akkor tenni? Mr. Grey a következőket javasolja: összefogás, harc a kizsákmányoló hatalmak ellen, az elnyomottak és cserbenhagyottak segítése, cselekvés és mások társaságának élvezése az utolsó percig, amíg csak lehet. Illetve szembenézés a halállal, a halálunkkal és mások halálával. A megtanulása annak, hogy a haldoklást és a halált hogyan tegyük békésebbé, tisztelettejesebbé. De ezek a szavak nem csak az emberi faj felé irányuló viselkedésünkre értendőek, hanem a Föld egésze felé.

"Elmeséltem egy barátomnak azt az esetet, amikor egy szellem eljött hozzánk, és csak zokogott. Ugyanis a barátom tudni akarta, hogy a szellemvilág tisztában van-e ezzel az egésszel, és reagál-e rá. A mi számunkra igen. A segítőink a vadonban az utolsó, már elvesztett csatáikat vívják, és nekünk ott kell állni mellettük. Bele vagyunk szőve ebbe a másik világba, ami általunk beszélni fog."

"Nézz szembe a halállal, nem úgy, hogy azt játszod, hogy egyezséget kötöttél az ősi vámpíristenekkel, melyeket valamilyen sötét boszorkány őrült talált ki számodra a méregdrága könyvében. Nézz szembe a halállal, nem az által, hogy egy gyönyörű Beltane szertartás és a kék ég miatt azt érzed, minden ugyanaz marad. Nézz szembe a halállal, nem az által, hogy a javasok és tudósemberek mágiáját gyakorlod a városi lakásodban, abban a hitben, hogy ez sokkal autentikusabbá tesz, mint bármelyik wiccát. Nem szabad tovább azokat, akik a legközelebb állnak hozzánk az esküdt ellenségeinkké tennünk. A játék megváltozott."

"Az ellenségeink nem a nővéreink és fivéreink a mesterségben, hanem a nevekkel rendelkező személyek, cégek és az ő kormányaik, akik kitépik az élő húsunkat. A boszorkányság soha sem arról szólt, hogy erre a másik orcánkat is odafordítsuk. A boszorkány a föld által azért teremtődött, hogy beszéljen és cselekedjen helyette."

"A boszorkányság, animista lévén, nem olyan önzően emberközpontú, a személyes lojalitásunk nem a genetikai túlélésünkkel van, hanem a minden dolgok sorsa mögött sorakozik fel, melybe mi is életre szólóan bele vagyunk kötve."

"Azok, akik nem érzik a kényszert arra, hogy ezen információk hallatán cselekedjenek, azt mutatják be, hogy nem irányulnak helyesen, azaz nincs kapcsolatuk a földdel és a lakóival. A mágiájuk nem több egy agyi beállítottságnál, ami a megtestesülése nélkül jelentéktelen. A boszorkányság alapvetően animista, és ez azt jelenti, hogy teljesítendő felelősségeink vannak. Nincs rangsora a tetteknek, nincs tisztasági tesztje annak, hogy a gyakorlók hogyan használják ezt a tudást; mindegyikük megleli majd a saját belülről fakadó válaszát, mely a saját körülményeikből és a szellemeik közösségéből születik."