Növények a mágiában: áfonya

Latin név: Vaccinium myrtillus, Vaccinium corymbosum
Energia: feminin
Elem: víz
Égitestek: Jupiter, Vénusz
Csillagjegy: mérleg, bika
Ünnep: Lughnasadh
Felhasználható: szerencse, védelem, álommágia, rontástörés

Az áfonya egyike azon kevés bogyós gyümölcsöknek, melyek őshonosak Észak-Amerikában, és így az ottani őslakosok számára igen fontos tápláléknak számított. Az érett bogyók szedése fontos közösségi alkalomnak volt. A terméseket ezután megszárították, hogy majd a tél folyamán különféle módon elfogyaszthassák (többek között igen kedveltnek számított az áfonyával készült kenyér). De fontos gyógynövény is volt számukra, a Chippewák pedig azt tartották, hogy azon szárított virágainak a füstje, melyeket forró kövekre szórtak, képes meggyógyítani az "őrültséget". Ezt a módszert a legenda szerint Winabojo, egy Chippewa mitikus alak tanította az embereknek.
Írországban is fontos esemény volt az áfonya szedése. Az áfonyaszezon ideje egybeesett az aratás kezdetével, épp ezért Lughnasadh ünnepének napján (augusztus 1.) nagy szokás volt az áfonyaszedés. De sok helyen az áfonya külön napot érdemelt ki magának, mely általában augusztus első vasárnapja volt, ritkábban pedig július utolsó vasárnapja, mely az "áfonya nap" nevet viselte (Blaeberry Sunday, Fraughan Sanday, vagy más névváltozatok). De bármelyik időpontról is legyen szó, az "ünnepség" leginkább egy közösségi munkára hasonlított, mely során kora reggel a falu apraja-nagyja kivonult a hegyekbe áfonyát szedni. A leszedett bogyók egy részét helyben megették (vagy, bizonyos helyeken a fiúk a lányoknak karkötőt fűztek termésekből, amit aztán a lányok a szedés befejeztéig viseltek, majd a földön hagytak; illetve Limerick megyében a fiatalok egy cairn-ra raktak belőle, virágokkal együtt), de a nagyját hazavitték, hogy az otthon maradt betegek vagy idősek és ehessenek belőle, illetve hogy különböző módon hasznosítsák a terméseket. Legtöbbször süteményt, vagy italokat készítettek belőle, esetleg egyszerűen tejszínnel és cukorral együtt összetörve desszertként fogyasztották. Különféle mágikus tulajdonságokat is rendeltek persze az ekkor szedett áfonyához. A belőle készült "bort" Longford megyében például a szerelmes fiataloknak adták, mert állítólag képes volt közelebb hozni a menyegzőjük napját. Amagh megyében pedig már csak a bogyók hazavitele is képes volt biztosítani a jó termést, de azért vigyázni is kellett, mert ha valaki útban hazafelé elejtette a gyümölcsöket, az nagy balszerencsére számíthatott. Ezenkívül azt is tartották még sok helyen, hogy ha bőven termett áfonya az éven, akkor a gabonatermés is jó lesz, míg ha kevés bogyót leltek, akkor rossz termésre is lehetett számítani. Egy elterjedt hagyomány szerint pedig, augusztus elseje után nem volt szabad több áfonyát szedni, és az nagy szerencsétlenséget hozott a fejére, aki az áfonyát meg is ette ezen nap után. Több magyarázat is létezik ezen tilalomra. Az egyik szerint az "áfonya napot" követően Crom Dubh átka száll a bogyókra, míg mások szerint e nap éjszakáján a tündérek, sőt, maga az Ördög köpi le a terméseket. De a legáltalánosabb változat szerint, a gyümölcs egyszerűen elveszti ízét.
A modern mágikus gyakorlatban az áfonya levelét kis zsákocskákba rakva hordják magukon az emberek, mert szerencsét hozónak, gonoszt távol tartónak, illetve rontás-, és átokmegtörőnek tartják. Egy másik lehetséges felhasználási módja szerint pedig, ahhoz, hogy valakinek minden álma valóra váljon, közvetlenül elalvás előtt kell égetnie a leveleit a hálószobában. Elvileg hét napon belül érezhető kell, hogy legyen az eredmény. Egy bonyolultabb módszer szerint pedig "meditációs alváshoz" alkalmazható, mint füstölő 1:2 arányban gumiarábikummal keverve. Maga a "meditációs alvás" egy adott cél megvalósítására használható, és két ember szükséges az elvégzéséhez. Az egyik embernek el kell aludnia, miközben társa a szénre szór neki ebből a keverékből. Az ébren lévő félnek végig tiszta mentális képe kell, hogy legyen a közös vágyukról, és azt le is kell, hogy írja újra meg újra az alvónak, olyan részletesen, amennyire csak tudja. Miután pedig az alvó felébredt, helyet kell, hogy cseréljenek, és még egyszer meg kell ismételni a műveletet.

Gyógynövényként:
Kiváló antioxidáns, de ezen kívül gyulladásgátló hatásokkal is rendelkezik. Szív-, és érrendszeri betegségek, húgyúti fertőzések, cukorbetegség és rák megelőzésére is alkalmazható. Az áfonya kivonatáról pedig klinikai vizsgálatok azt találták, hogy képes lelassítani a látás elvesztésének folyamatát; a benne található hatóanyagok képesek csökkenteni a szemek fáradtságát, illetve javítják az éjszakai látást. Mindezeken kívül, alkalmazzák még az idős korban jelentkező memóriagyengülésre is.

Ír áfonya (fraughan) dzsem recept:
600 g friss áfonya
800 g cukor
Tedd a bogyókat egy edénybe, majd krumplitörővel zúzd össze őket egy keveset, hogy kiengedjék a levüket.
Add a cukrot a bogyókhoz, majd közepes lángon forrald fel. Sűrű kevergetés mellett főzd 30-45 percig, míg a hőmérséklete el nem éri a 100  fokot. Kanalazd le az esetlegesen a tetejére gyűlő habot. Csökkentsd le a lángot alatta, majd egy tiszta tányérba kanalazz ki egy keveset, hogy megnézd, besűrűsödött-e a dzsem (és persze, hogy megkóstold). Ezt a kanálnyit hagyd picit meghűlni, majd a tányért döntsd meg kissé. Ha a dzsem egyben marad, akkor már át is lehet rakni az előre sterilizált lekvárosüvegekbe.

Források:
Patricia Monaghan: The Encyclopedia of Celtic Mythology and Folklore
John Andrew Eastman: Book of Swamp and Bog
D.C. Watts: Dictionary of Plant Lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal
Colman Andrews: The Country Cooking of Ireland
Charlotte Erichsen-Brown: Medicinal and Other Uses of North American Plants
Manuchair Ebadi: Pharmacodynamic Basis of Herbal Medicine, Second Edition
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK92770/