"The Western Tradition has fallen over itself to be respectable, and in doing so has pulled its own claws."
- Peter Gray
- Peter Gray
És ez így igaz. Azok nagy része, akik ma boszorkánynak nevezik magukat, már nem is boszorkányok a szó igazi értelmében. A mai "boszorkány" (és/vagy a magát boszorkánynak nevező wicca) nem árt, nem átkoz, nem ront. A mai "boszorkány" nem röpköd éjszaka az égbolton se seprűvel, se a nélkül. A mai "boszorkány" a jó boszorkány, a fehér, nem pedig a fekete (akinek már a létezését is tagadja). A mai "boszorkány" megbocsátó. A mai "boszorkánynak" nincsenek rossz tulajdonságai, ha mégis, azokat gyorsan kivarázsolja magából. A mai "boszorkány" nem a környezetét változtatja meg mágiájával, hanem saját magát. A mai "boszorkány" istenei mindig mindenkinek csak a legjobbat akarják, így nincs miért tartani tőlük. A mai "boszorkány" rá van hangolódva a természetre, így tudja, hogy az csak azért van, hogy varázslatai és rituáléi során segítse és támogassa őt. A mai "boszorkány" biztonságos mágiát űz, mindig ura a helyzetnek, és varázsmunkái alatt nem történhet semmi negatív.
Viszont van egy rossz (vagy jó) hírem: ez nem boszorkányság. Ez egy, a mai modern énképnek és elvárásoknak tökéletesen megfelelő "megszelídített" valami, ami sok minden, de nem az, aminek nevezi magát. Ezen ágazat űzői számára, a tárgyilag megfogható célok felé irányuló varázslatok a végletekig be lettek határolva. Már nem a vágy elérése a cél, hanem az, hogy ne ártsanak senkinek, ne manipuláljanak senkit. Épp ezért mások elvarázslása helyett inkább saját magukat bűvölik el, ezáltal a mágia folyamatát self-help rendszerré degradálva. Ha mérgesek, varázslatot űznek, hogy ne legyenek azok. Ha stresszesek, varázsolnak, hogy ne legyenek azok. Ha "rossz" tulajdonságokkal rendelkeznek, mágiájukkal eltüntetik azokat magukból. A lehető legoptimálisabb személyiséget próbálják kidolgozni maguknak, és ezt tartják mágiának. Az istenek is ennek a folyamatnak az áldozataivá lettek, készséges kiszolgálókká változtak, akik azért vannak, hogy az embereket segítség, elvesztve saját akaratukat, személyiségüket. Most már a tündérek is lepkeszárnyakon szállnak virágról virágra, arra várva, hogy mikor segíthetnek egy arra tévedőnek a különféle bajain. A világ azért van, hogy őket jobbá és szebbé tegye, és ezt még szívesen is teszi!
A másik lépése ennek a "szelídítésnek", a self-help rendszerré válásnak, a komoly munkát és időt igénylő gyakorlatok elhagyása, vagy fantáziának kiáltása. A mágiából kihagyják azt, ami eredetileg működőképessé tette, és amiért milliók gyakorolták évezredeken át. Most már csak hinni kell és vizualizálni, és megadatik. Már nincs szükség arra, hogy az isteneket győzködjük, a szellemeket kérleljük, és hogy igazi varázslatot űzzünk, megmozgatva az Univerzum erőit. Hisz manapság a mágia úgy is a mi személyünkben dolgozik: "Az első dolog, amit egy varázslat megváltoztat te magad." - írja egy könyv. Ezen varázslatok által te válsz önmagad és sorsod urává, és ezzel a környezetedévé is.
Csak az a baj, hogy ez mind nem így működik. A világ egész, tele fénnyel és sötétséggel, meg minden mással; ahogy az atomokban is pozitív protonok vannak, a negatív elektronokkal körülvéve a neutronok mellett. Azáltal, hogy minden negatívat, etikailag kéteset és fizikailag/pszichikialag/mentálisan megerőltetőt kiveszünk a boszorkányságból, magát a boszorkányságot vesszük ki belőle. A boszorkányok ugyanis mindig is az etikailag kétes határon jártak, volt bennük negatív és pozitív, jó és rossz. Ha kellett gyógyítottak, ha kellett átkoztak. Természetfeletti, látszólag megmagyarázhatatlan hatalmuk miatt egyszerre tisztelték és félték őket. Nem az ideális én kidolgozása volt számukra a cél, hanem annak a szép szemű menyecskének/legénynek a kegyeinek az elnyerése, vagy egy ínségesebb időszak túlélése. Emberek voltak, emberi vágyakkal és érzelmekkel. És az embernek igen is szerves része a sötétség, a gonosz, az önzés, a harag. És persze a mágia. Ez a mágia pedig azt az adottságot takarja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni környezetünket, nem kézzel fogható módszerek segítségével. Viszont ha magadat változtatod meg, akkor nem a környezetedet fog megváltozni, hanem az, hogy hogyan tekintesz és reagálsz a körülötted lévő világra. A mágia tehát nem egy pszichológiai folyamat, hanem a természet, a belső és külső környezeted szerves része. A világ nem az egyén, és nem is a boszorkány körül forog. Minden Egy, de nem minden Egy; csakúgy, mint ahogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.






