Szóval boszorkány akarsz lenni?

Először is gratulálok! De kösd fel a gatyád, mert nem kis dologra vállalkoztál!

Pár tanács és tudnivaló, amit esetleg érdemes lehet megfontolni:

A wicca NEM egyenlő a boszorkánysággal. Erről bővebben: itt és itt.


A magyarul megjelent, könyvesboltok és könyvtárak ezoterikus polcain található "boszorkányság" felíratú könyvek (pl. Eileen Holland és Raymond Buckland könyvei, de a Boszorkánybiblia is) a wiccáról írnak, NEM pedig a boszorkányságról. Ha arról akarsz olvasni, menj a néprajz részlegre, vagy keress könyveket angolul/németül.

Vigyázz arra, hogy honnan szerzed mágikus praktikáidhoz a recepteket. Rengeteg hibás információ kering az interneten, a különféle könyvekben és újságokban. Csak mert valami megérte a könyvbe kötését, nem biztos, hogy helyes tudást is tartalmaz. 

A boszorkányság űzésének a minősége és a birtokolt mágikus kellékek száma nem egyenesen arányos.

Nem, a nyakadban lógó nagy pentagramma sem tesz boszorkányosabbá..... persze, nem mintha bármi bajom lenne a nagy pentagrammákkal ;)

Nem kell azonnal mindenkinek tudnia, hogy boszorkány vagy/lettél.

Nem a boszorkányság fog a legnépszerűbb, vagy a legmenőbb gyerekké tenni a suliban. Sőt, igen könnyen lehet, hogy barátokat fogsz veszíteni miatta, legyél felnőtt, vagy tinédzser.

A boszorkányság nem fog különlegessé tenni mások szemében, de nevetségessé annál inkább.

A "te ne árts soha" szabály nem a boszorkányokra vonatkozik, mint ahogy nem is fogod minden tettedet háromszorosan visszakapni. Persze, ha megütsz valakit, attól még az ugyanúgy fáj neki, és hasonló a helyzet, ha megátkozol valakit. Ne azért légy morális, mert egy szabály azt mondja, hanem azért, mert te magad így érzed helyesnek.

Nem kötelező, hogy pártfogó istened legyen a kezdetek kezdetétől, vagy úgy egyáltalán (habár nem is árthat). Az isteni pár elgondolására szintén ez vonatkozik.

A boszorkányság nem egy két könyvből megtanulható valami, ezt a művészetet minden gyakorlója a haláláig (vagy még tovább) tanulja.

Gyakorolj, gyakorolj és gyakorolj. Tanulj, tanulj és tanulj. Olvass, olvass és olvass.

Menj ki a természetbe. Sokat. Nagyon sokat. Végezz ott rituálékat. Ismerd a környezeted flóráját és faunáját.

Figyelj az álmaidra és jegyezd le őket. Sok lesz benne a marhaság, de pár gyöngyszem is akad majd közöttük. Ja, és ha megálmodod, hogy druida pap/nő voltál előző életedben, az valószínűleg a fantáziád eredménye volt. ;)

A rituálékba soha ne sajnálj energiát és időt fektetni. Egy egyszerű ünnepi szertartásban is több lehet, mint elsőre gondolnád! Csak adj bele mindent!

Tudd, hogy a világ nem rólad szól, és még csak nem is körülötted forog. A környezeted bármelyik mozzanata nem neked szánt isteni jel.

Tanulj meg igazán hallgatni arra, mások mit mondanak, legyenek azok a mások emberek, állatok vagy növények. De, a gombák is nagyon jó fejek tudnak lenni.

Tanulj meg alázatos lenni, minden létező felé. Ezt vedd nagyon komolyan és gyakorold folyamatosan.

A vezetett meditáció és a sövény átlépése (más terminussal a boszorkányi repülés) NEM ugyanaz. Ameddig a lelki szemeid előtt folynak a dolgok, addig csak a saját tudatalattiddal csevegsz, és nem istenekkel (na persze a tudatalattid is tud igaz bölcsességeket mondani, ebben azért nem szabad kételkedni). Erről bővebben itt és itt.

A boszorkányság űzése igen veszélyes és rémisztő is lehet. Főképp azért, mert itt valódi erőkkel dolgozunk, amik/akik nem mindig kedvesek, nem mindig segítőkészek és nem mindig a javunkat akarják. Nem hiába ismernek a világ különböző kultúrái annyi védekezési módszert ellenük.

Nem lehet mindent kategóriákba zárni. Nem lehet mindent csak egy fajtájúnak kikiáltani. Egyedül a változás a biztos.


Öhmmm,....... még ezek után is boszorkány akarsz lenni?