Cimaruta: egy nápolyi amulett kisbabáknak

A cimaruta, vagy cima di ruta, szó szerint a "ruta tetejét" jelenti, de sokszor csak a "ruta ágának" fordítják. Az amulett maga a 19. század folyamán Nápolyban örvendett nagy népszerűségnek. Itt az emberek legtöbbször a nyakukban hordták, a ruha alatt, de főként a kisgyermekek, csecsemők esetében alkalmazták, ha nem a nyakban, akkor a bölcső felé akasztva. Többnyire a szemmel verés, vagy esetleg a boszorkányság elleni védelmezőként írják le manapság, de a régi nápolyiak szerint a jettatoritól oltalmazott, akik ugyan balszerencsét hoztak a környezetüknek (akár azzal is, hogy valakinek jó napot kívántak), de azt nem szándékosan tették.

Kinézetét tekintve egy stilizált rutalevelet ábrázol, mely három fő részre oszlik, és az egyes részek végén pedig további oltalmazó jelképek találhatóak. Ezek a szimbólumok nagyon sokfélék lehetnek, és egyesek eredete az ókorig is visszanyúlik (Hold, Nap, szarvak, fallosz, mano fico, stb.), míg másoké a keresztény vallásban keresendő (Jézus szíve, angyalkák). Anyagát tekintve általában ezüstből vagy cinből készült, és csak az egyik oldala volt megmunkálva. Mérete 7x5 cm körül ingott.

Az eredetét illetően nem létezik általánosan elfogadott elmélet. Ilyen amulettről nincs ránk maradt bizonyíték sem az ókorból, sem a középkorból (1888 előttről nincs róla feljegyzés), viszont a rutalevél végén található jelképek nagy múltat sejtetnek neki. Az egyik feltételezés szerint ezek a szimbólumok, melyek eredetileg önálló amulettek voltak, fokozatosan rakódtak a szemmel verés ellen hordott rutaágra (vagy fém másolatára), "minél több, annál jobb" alapon gondolkodva. A másik verzió szerint ezek a jelképek úgy lettek összeválogatva, hogy kötődjenek Diana istennőhöz, aki többek között az újszülöttek védelmezője volt (lévén ő segítette világra saját ikertestvérét), és ezért is alkalmazták főként kisbabák oltalmazására. Ezen elképzelés alapján eleinte a kicsikre a cimarutával Diana áldását próbálták hozni, csak idővel (és a kereszténység hatására) az ókori istennő képe megfakult, és imádati helyét Szűz Mária vette át.

Források:

The Witches' Almanac, Issue 33: Spring 2014 - Spring 2015: Mystic Earth
Frederick Thomas Elworthy: The Evil Eye: The Classic Account of an Ancient Superstition
Willem De Blécourt, Owen Davies: Witchcraft Continued: Popular Magic in Modern Europe
http://www.stregheria.com/Cimaruta-Article.htm
Gomme 1905: Günther (R. T.). The Cimaruta: its structure and development. Folklore, xvi.
D.C. Watts: Dictionary of Plant Lore