A régi civilizációk tollakat használtak ahhoz, hogy közelebb
kerüljenek a madarakhoz, azok képviselt tulajdonságaikhoz, vagy akár a
másvilághoz és bizonyos istenekhez. Maga a madártoll, mint a szárny
része, az égi, felső világhoz való tartozást, az égbe emelkedő erőt, és
az égi eredetű hatalmakat szimbolizálja. A mai mágikus tanok alapján a
tollakat a gördülékenyebb kommunikáció elősegítéséhez lehet (többek
között) általánosságban felhasználni.
A szibériai sámánok madártollas köpenyeket viseltek, egyrészt azért,
hogy védelmezze őket, és másrészt pedig azért, hogy segítse őket a
testük elhagyásában, és a másvilágra való eljutásban.
A madártollak fétisekként is funkcionálhatnak. A sámánok, különleges
szövegek, dalok segítségével, képesek voltak (és még ma is azok), hogy a
fétisekben lakó szellemekkel tudassák a betöltendő szerepüket,
és cselekvésre csábítsák őket.
Az észak-amerikai őslakosok ajándékoknak tartották a tollakat,
melyeket szerintük gyógyításra és varázslásra lehetett használni.
Ugyanitt, az embereken viselt madártollak száma és fajtája, valamint az,
ahogy hordták őket, jelképezte az személyek törzsbeli státuszát. A fehér tollakat pedig a barátság zálogának mondták, míg az élénk színű tollakat "jó gyógyszernek", a fekete tollakat pedig átkozottnak, és csak a boszorkányok által használtnak tekintették.
Tahitin azt gondolták, hogy ha az ellenséged elfogad tőled egy csokor piros tollat, soha többé nem lesz képes ellenállni neked, és mindig győzedelmeskedni fogsz felette.
Egy európai babona alapján, ha a menyasszony csokrába egy tollat tesznek, a vőlegény tudta nélkül, mindketten gazdagok lesznek. Egy másik szerint pedig, ha az ember lába elé esik egy madár tolla, azt fel kell venni és megtartani, mert képes távol tartani minden gonoszt.
A különböző madártollakat különféle mágikus célokra is fel lehet használni:
Galamb: szerelem (különösen a hosszan tartó). Magadon hordva megelőzi, hogy mások rád erőszakolják az akaratukat. Amerikában azt tartották, hogy szerencsétlen dolog a tollait a kalapban viselni.
Sas: védelem, hatalom. Egy angol szokás szerint, ha az ember távol akarja tartani a ködöt a kertjéből, annak a négy sarkába sastollakat kell akasztani.
Lúd: szerelem vonzása, sövény átlépése.
Sólyom: védelem.
Strucc: igazság.
Bagoly: bölcsesség, éjszaka misztériumai, védelmező amulett. A szibériai népek a gonosz ellen használták, és több észak-amerikai törzs is ezzel díszítette rituális öltözékeit boszorkányok elleni védelemért. A kazakok pedig élő baglyokat kaptak el, hogy kitépjék a pihetollaikat a farkuk alól, melyekről azt mondták, hogy szerencsét hoznak (a madarakat aztán szabadon engedték).
Sirály: utazás
Fecske: szerencse.
Ökörszem: biztonságos utazás.
Pulyka: szerencse, védelem, akadályt képeznek a szerencsétlenségek előtt.
Daru: tudás.
Páva: szemmel verés ellen, ám sok helyen szerencsétlennek tartották a tollait, rajta a "szemet" pedig kimondottan gonosznak.
Vörösbegy: egy élő példányból származó toll nagyon jó amulett tud lenni.
Holló: túlvilág. Ázsiában azt mágikus erőt tulajdonítottak a tollainak, és aki őket viselte, soha nem lehetett legyőzni csatában. A finnek rossz szerencsét hozó madárnak tartották, habár a szárnya alatt elvileg lapul egy toll, mely képes szerencsét hozni.
Források:
Cora Linn Daniels, C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
G. J. C. Bois: Jersey Folklore and Superstitions Volume Two
Marie Trevelyan: Folk-lore and Folk-stories of Wales
Edward A. Armstrong: The Folklore of Birds (Collins New Naturalist Library, Book 39)
Clarence Thomas Hurst: Southwestern Lore, Volumes 21-25
T. F. Thiselton Dyer: Folklore of Shakespeare 1883
Asian Folklore Studies, 38.
Lawrence Kilham: The American Crow and the Common Raven
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állati részek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állati részek. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. október 6., vasárnap
2012. április 24., kedd
Szent György napi praktikák kígyókkal és gyíkokkal
Szent György, a legenda szerint, legyőzött egy sárkányt. Talán ezért is kapcsolták a sárkányok elő rokonait, a gyíkokat és a kígyókat, az ő napjához. A magyar szokások alapján elmondható, hogy általában az állatokat gyógyításra, vagy más pozitív célok elérésére használták, valamint a szent napja előtt kellett őket befogni, a sikeres alkalmazásukhoz.
A gyíkokat főképp torokbetegségek esetén tartották jónak. Ha a megfogott gyíkkal megdörzsölték a gyerek nyakát, akkor úgy gondolták, annak nem fog fájni a torka, és nem lesz torokgyíkja se. Volt, hogy a hüvelyk és a "nevetlen" újjal (gyűrűsujj) ölték meg a gyíkot, majd azzal a két újjal megvonogatták a fájó torkot, és az meggyógyult. Daganatot volt képes gyógyítani a torokban az, aki alaposan összefogdosott egy gyíkot, majd eleresztette. A gyógyításhoz kétszer kellett megsimogatnia az érintett területet; ez a módszer működött mind ember, mind állat esetén. A gyík farkát letörték, és húsvétkor a templomban az étellel együtt megszenteltették, majd a beteg fület ezzel piszkálták. Kelet-Németországban a gyíkot megszárították, porrá törték, és hidegrázás ellen alkalmazták.
A kígyók felhasználása ennél valamivel változatosabb. Az ezüstpénzzel levágott kígyófejjel ezen a napon, a templomba menve, meg lehetett látni a boszorkányokat. A teheneken kígyót húztak végig, hogy az jó kövér legyen. A jászolba kígyófejet szögeztek, hogy a háziállatok minden bajtól védelmet élvezzenek (erre a gyíkfejet is alkalmasnak tartották). A megfogott kígyóval tudást lehetett szerezni. Aki pedig ezen a napon kígyót ütött meg, az nagy erőre tett szert, viszont ha az állat elment, akkor elvitte az illető erejét is.
Forrás:
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/110.html#112
A gyíkokat főképp torokbetegségek esetén tartották jónak. Ha a megfogott gyíkkal megdörzsölték a gyerek nyakát, akkor úgy gondolták, annak nem fog fájni a torka, és nem lesz torokgyíkja se. Volt, hogy a hüvelyk és a "nevetlen" újjal (gyűrűsujj) ölték meg a gyíkot, majd azzal a két újjal megvonogatták a fájó torkot, és az meggyógyult. Daganatot volt képes gyógyítani a torokban az, aki alaposan összefogdosott egy gyíkot, majd eleresztette. A gyógyításhoz kétszer kellett megsimogatnia az érintett területet; ez a módszer működött mind ember, mind állat esetén. A gyík farkát letörték, és húsvétkor a templomban az étellel együtt megszenteltették, majd a beteg fület ezzel piszkálták. Kelet-Németországban a gyíkot megszárították, porrá törték, és hidegrázás ellen alkalmazták.
A kígyók felhasználása ennél valamivel változatosabb. Az ezüstpénzzel levágott kígyófejjel ezen a napon, a templomba menve, meg lehetett látni a boszorkányokat. A teheneken kígyót húztak végig, hogy az jó kövér legyen. A jászolba kígyófejet szögeztek, hogy a háziállatok minden bajtól védelmet élvezzenek (erre a gyíkfejet is alkalmasnak tartották). A megfogott kígyóval tudást lehetett szerezni. Aki pedig ezen a napon kígyót ütött meg, az nagy erőre tett szert, viszont ha az állat elment, akkor elvitte az illető erejét is.
Forrás:
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/110.html#112
2012. január 14., szombat
Aligátorfog és -láb
Egyáltalán nem ezt tervezem felrakni ezúttal bejegyzésként, viszont az eredeti ötletem nem készült el (már sokadszorra), és most olyan "mocsaras" hangulatban vagyok. Ennek az oka pedig, hogy a Spiral Dance nevű együttes Voodoo Bayou című számát hallgatom. Oh, a Mississippi! A bayou (magyarul mocsár)! A hatalmas tölgyfákról csüngő szakállbromélia! Na, és persze a vízből feléd kacsingató aligátor! Most még a szúnyogokat is elviselném értük!
Álmodozás helyett viszont rátérek inkább az aligátorra...
Források:
R. Lionel Fanthorpe,Lionel and Patricia Fanthorpe,Patricia Fanthorpe: Mysteries and Secrets of Voodoo, Santeria, and Obeah
Patricia Telesco,Rowan Hall: Animal Spirit: Spells, Sorcery, and Symbols from the Wild
Marian Roalfe Cox: Introduction to Folklore
Sherman E. Pyatt,Alan Johns: A dictionary and catalog of African American folklife of the south
Catherine Yronwode: Hoodoo Herb and Root Magic: A Materia Magica of African-American Conjure
Álmodozás helyett viszont rátérek inkább az aligátorra...
![]() | |
| Meglelted rajta a fiatal aligátort? |
- A nyak körül hordva a fog szerencsét hoz, viszont ügyelni kell arra, hogy ne hord vízben (folyó, tó, óceán), különben az ereje meggyengül
- Dél-Amerikában ezüsttel és arannyal bevont aligátorfogat hordtak szerencséért és biztonságért
- Korallal együtt hordva jó szemmel verés ellen
- A fogat hordják azért, hogy szerencsét hozzon a pénzügyekben és a szerencsejátékokban (ezért lehet egy fogat a zsebben hordani, és whiskey-vel, van van olajjal vagy vizelettel táplálni, hogy működésre bírd)
- Volt, ahol a fogzási fájdalmak könnyítésére aligátorfog nyakláncot raktak a gyerekek nyakába
- Az aligátorlábat szerencsehozóként hordják maguknál az USA déli részén élők
Források:
R. Lionel Fanthorpe,Lionel and Patricia Fanthorpe,Patricia Fanthorpe: Mysteries and Secrets of Voodoo, Santeria, and Obeah
Patricia Telesco,Rowan Hall: Animal Spirit: Spells, Sorcery, and Symbols from the Wild
Marian Roalfe Cox: Introduction to Folklore
Sherman E. Pyatt,Alan Johns: A dictionary and catalog of African American folklife of the south
Catherine Yronwode: Hoodoo Herb and Root Magic: A Materia Magica of African-American Conjure
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


