2012. április 24., kedd

Szent György napi praktikák kígyókkal és gyíkokkal

Szent György, a legenda szerint, legyőzött egy sárkányt. Talán ezért is kapcsolták a sárkányok elő rokonait, a gyíkokat és a kígyókat, az ő napjához. A magyar szokások alapján elmondható, hogy általában az állatokat gyógyításra, vagy más pozitív célok elérésére használták, valamint a szent napja előtt kellett őket befogni, a sikeres alkalmazásukhoz.

A gyíkokat főképp torokbetegségek esetén tartották jónak. Ha a megfogott gyíkkal megdörzsölték a gyerek nyakát, akkor úgy gondolták, annak nem fog fájni a torka, és nem lesz torokgyíkja se. Volt, hogy a hüvelyk és a "nevetlen" újjal (gyűrűsujj) ölték meg a gyíkot, majd azzal a két újjal megvonogatták a fájó torkot, és az meggyógyult. Daganatot volt képes gyógyítani a torokban az, aki alaposan összefogdosott egy gyíkot, majd eleresztette. A gyógyításhoz kétszer kellett megsimogatnia az érintett területet; ez a módszer működött mind ember, mind állat esetén. A gyík farkát letörték, és húsvétkor a templomban az étellel együtt megszenteltették, majd a beteg fület ezzel piszkálták. Kelet-Németországban a gyíkot megszárították, porrá törték, és hidegrázás ellen alkalmazták.

A kígyók felhasználása ennél valamivel változatosabb. Az ezüstpénzzel levágott kígyófejjel ezen a napon, a templomba menve, meg lehetett látni a boszorkányokat. A teheneken kígyót húztak végig, hogy az jó kövér legyen. A jászolba kígyófejet szögeztek, hogy a háziállatok minden bajtól védelmet élvezzenek (erre a gyíkfejet is alkalmasnak tartották). A megfogott kígyóval tudást lehetett szerezni. Aki pedig ezen a napon kígyót ütött meg, az nagy erőre tett szert, viszont ha az állat elment, akkor elvitte az illető erejét is.


Forrás:
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/110.html#112

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...