A nyúl

Mielőtt belemerülnénk a nyulak titkaiba, had panaszkodjak egy kicsit. Szerény véleményem szerint a Magyarországon megjelent boszorkányságról szóló könyvek nagy része elég.... gyenge minőségű. Ezekből mégis az egyik leghasznosabbnak (legalábbis megfelelések terén) az Eileen Holland által írt, magyarul Boszorkánypraktikák címen megjelent könyvet tartottam. Viszont, ahogy ehhez a bejegyzéshez kerestem információkat benne, egy óriási bakit találtam. Boudica-t (egy i.sz. 60 körül élt kelta királynő) istennőnek nevezte. Teljesen ledöbbentem tőle, olyannyira, hogy még itt is muszáj voltam leírni. Rendben, panaszkodásnak vége, most eljött a nyulak ideje!

Nem: feminin

Elem: föld, levegő, éter

Bolygó: Hold, Vénusz

Ünnep: Ostara (tavaszi napéjegyenlőség)

Istenség: Ostara/Eostre, Micsabo (Nagy Nyúl), Manibozho (Nagy Nyúl), Inaba, Kaltes, Mexith, Wenet, Csang-O, Cupido, Hermész, Mercur, Aphrodité, Cailleach, Freyja, Eros, Andraste, Hold, Hekat, Is-Csel, Mayahuel

Felhasználható: béke, szív, gyávaság, védelem (a gonosztól és a rontástól), szerencse, átváltozás, láthatatlanság, asztrál projekció, titkos tanítások, intuitív üzenetek, gyors gondolkodás, termékenység

Álmodni róla: szív gyógyulása, termékenység, utalás lelked hívására

 A nyulat több kontinensen is a Holddal kapcsolták össze. Amerikában a maja Is-Csel holdistennőt ábrázolták gyakran egy nagy nyúl társaságában, míg az északi szomszédaik számára a teliholdon ezen állat képe volt látható, pontosabban Manibozho-é ("Nagy Nyúl"), aki a világot alkotta és az indiánok ősapja. A kínai mítoszok szerint is egy nyúl látható a Holdon, amint mozsárral a kezében az örök élet bájitalát készíti Csang-O istennő számára. Európai szinten pedig Holda holdistennő jelképei közé tartozik, míg a görögök Hekaté istennővel azonosították.

Mint a fentiekből is látszik, a nyúl sok istennővel áll kapcsolatban, és a lista még itt koránt sem ér véget. Az aztékoknál ez a fürge rágcsáló Mayahuelhez, a maguey (Agave spp.) növény istennőjéhez tartozott, akinek a gyermekeit Centzon Totochtin-nek ("a 400 nyúl") nevezték, kik pedig a részegségért voltak felelősek. A keltáknál Cailleach-hoz kapcsolják, aki néha ezen állat képében jelent meg. Valamint a szintén kelta Andraste harcistennőhöz is tartozott, kit a már fentebb említett Boudica nevű, iceni törzsből származó, királynő is tisztelt. Boudica fellázadt a római uralom ellen Britanniában (miután őt megkorbácsolták, lányait megerőszakolták), és a legenda szerint a csaták előtt nyulak segítségével jósolta meg a harc kimenetelét.

Természetesen a nyúl Ostara (vagy Eostre és más névváltozatok) szent állatának is számított, sőt, kettejükhöz kapcsolódik a húsvéti tojás eredete is. A mítosznak rengeteg változata van, a neten még olyat is olvastam, amiben a "te ne árts soha, azt tégy mit akarsz" szabály is szerepelt. Mindenesetre, két elképzelést leltem a történtekről könyvekben. Az egyikben a nyúl eredetileg egy madár volt, amit Ostara változtatott át nyúllá, aki hálából tojásokat rakott az istennő ünnepére. A másik változat szerint e fürge állat nagyon szerette az istennőt, és valahogy kedveskedni akart neki, mire lelt egy tojást, és azt díszítette fel Ostara számára. Az istennő pedig olyannyira megörült ennek, hogy elrendelte, hogy az általa oly szeretett gyerekek is kapjanak belőle minden tavasszal. (Csak úgy, mellesleg megjegyzem, habár Ostara nagyon népszerű, de a "léte" kétséges: csak egyetlen utalás létezik róla egy középkori szövegben, így az se biztos, hogy tényleg létezett egy ilyen istennő, nem hogy az, hogy a nyúl tojásokat tojt neki).

Ezen rágcsálónak kapcsolatai vannak még a Holdon és a már említett istennőkön kívül sok minden mással is. Kínában a nyúl a hosszú élet szimbólumának számított (csakúgy, mint Japánban), de jelképezte a szerencsét, a békét, az anyagi gyarapodást sőt, még a sikeres uralkodást is. Az egyiptomi hieroglifák közt egyenesen a létezés fogalmának a megtestesítője volt. És még egy gondolat erejére visszatérve a keltákra: Cézár azt írja róluk, hogy náluk tabunak számított a nyúlhús megevése.

A nyúl továbbá nagyon szoros kapcsolatban áll a boszorkányokkal is. A familiárisok gyakran öltötték fel ezen állat alakját, sőt, sokszor maguk a boszorkányok is (pl: ha tejet akartak lopni). Több történet is fennmaradt, amint egy gazda meglátott egy nyulat, meg sebesítette azt, mire a faluban is megjelent valakin (t.i. a boszorkányon) ugyanott egy sebesülés. De olyan is "előfordult", hogy lelőttek egy nyulat, mire az halála után visszaváltozott a boszorkánnyá. Talán épp ezért is tartották sok helyen rossz ómennek, ha valaki nyúllal találkozott. A tengerészek különösen tartottak tőle, náluk még az említése is tilos volt kihajózás előtt. Erre ad okot az a legenda, mely szerint pedig létezik egy "tündér nyúl" is, aminek az a kedvenc időtöltése, hogy embereket folyt a tengerbe. Ezen szörnytől az egyetlen megmenekülési mód, ha a potenciális áldozatok otthonukból vagy a Tory-szigetről való földet hordtak maguknál.

A nyúl lábát viszont védelmező és szerencsehozó talizmánnak tartották, és tartják ma is. De nem mindegy, hogy melyik lábról van szó: a mellső lábak hozzák a szerencsét, míg a hátsók védelmeznek.

Források:

Yliaster Daleth, Rhiannon Gwyddbwyll: Tündérek hagyatéka

Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket

Eileen Holland: Boszorkánypraktikák

Edain McCoy: Ostara

Patricia Monaghan: The encyclopedia of Celtic mythology and folklore

D. J. Conway: Animal magick

Patricia Telesco,Rowan Hall: Animal Spirit