kép forrása |
A felnőtt bogár volt, ahol tabu alatt állt, vagy tavasszal köszöntötték és felvonulásokban körbevitték. Jó ómennek számított,ha egy rászállt a kezedre. Hasonlóan ahhoz, mint nálunk a katicához, Németországban a cserebogárhoz is gyerekmondókák szólnak, az egyikben például a gyerekek az életük hosszát próbálják megtudni az állat segítségével.
Walesben már valamivel rosszabb volt a hírük, ugyanis ott az ördög szolgáinak gondolták őket. Volt, ahol azt tartották, hogy a boszorkányok cserebogarak alakjában jelennek meg, ha az általuk elbűvölt vajat elégették, sőt, ekkor büntetlenül meg is lehetett ölni őket.
Régen a cserebogarak időről-időre sáskajárás-szerűen ellepték a vidéket, és óriási pusztítást végeztek. A társadalom alsóbb rétegei ilyenkor gyakran a rajtuk való táplálkozásra szorultak. Franciaországban 1785-ben jutalmat ajánlottak fel annak, aki a legjobb módot tudja kitalálni az elpusztításukra. Ekkoriban a gyerekek fizetség fejében gyűjtötték is őket.
Egy mítosz szerint élt valaha egy Terambos nevű juhász, aki nagy nyájjal rendelkezett, és Pán és a nimfák szeretetét is élvezte. Egyszer Pán figyelmeztette, hogy kemény tél fog következni, és azt tanácsolta neki, hogy terelje le az állatait a síkságra. Terambos azonban csak nevetett az istenen. Ám végül Pánnak igaza lett, és a tél folyamán az egész nyáj elpusztult, a pásztort pedig a nimfák büntetésként cserebogárrá változtatták.
Források:
Marie Trevelyan: Folk-Lore and Folk-Stories of Wales
Jerry Hopkins: Extreme Cuisine
W. Carew Hazlitt: Faiths and Folklores
William Eamon: Science and the Secrets of Nature: Books of Secrets in Medieval and Early Modern Culture
Alexander Porteous: The Forest in Folklore and Mythology
James Hastings: Encyclopaedia of Religion and Ethics, Volume 1
Frank Cowan: Curious Facts in the History of Insects
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése