Brigidet általában a Dagda lányának szokták leírni. A Cath Maige Tuired című történetben (mely a Tuatha Dé Dannan és a Fomoriak küzdelmét írja le Írország uralmáért) Brigid mint Bres, a Fomori király felesége jelenik meg. Fiuk is született, akit Ruadánnak hívtak, ám őt megölik a harcok során. Egyes leírások viszont Senchán Torpéist feleségeként mutatják be ezt az istennőt. Anyja volt még továbbá három másik fiúnak is, egy mára szinte alig ismert alaktól, akit Tuireann-nek hívtak, és néha nőként ábrázoltak.
A Sanas Chormaic cimű műben Birgidről azt írják, hogy két ikertestvérrel is rendelkezett, és így ő is gyarapítja a kelta hármasistennők táborát. Ezek az istennők gyakran (de nem mindig) egy domináns és két kisebb jelentőségű, gyakorlatilag teljesen elhanyagolható személyiségből álltak. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy eredetileg csak a domináns figura létezett, és azt háromszorozták meg. Ezt az elképzelést a korai ír dinasztikus feljegyzések is alátámasztják, mikben háromszorosan említik a fontosabb személyiségek neveit. Habár ennek az elképzelésnek ellent mondd a Mórrigna néven ismert hadistennő-triász, mely tagjainak határozott, különálló személyiségük van.
Brigid valószínűleg megegyezik a britt Brigantia nevű istennővel, akit a mai Yorkshire területén imádtak a róla elnevetett brigantok. Sok dedikáció szerepel ezen istennőhöz Hadrianus falán, az ezen törzs által uralt területeken vagy azok határán. Brigidet és Brigantiát is összekapcsolják még a Julius Ceasar által gall Minerva istennőként leírt istennővel, aki a mesterségek felett uralkodott.
Brigid istennőt általában a kereszténységen belül Szent Brigittaként gondolják túlélni (angol nyelvterületet Saint Brigid), habár megdönthetetlen bizonyíték erre sem létezik. A katolikus egyház továbbra is valós történelmi személynek tartja, aki valamikor kb. 460-tól 528-ig élt. A feljegyzések szerint apátságot alapított Kildare-ben, és ott élte rendfőnökasszonyként.
A 12. században egy Gerard nevű illető jegyezte le, hogy örök láng ég ebben a városban, mely már több, mint 500 éve nem aludt ki., és nem hagyott hamvakat maga után. A tüzet eredetileg Brigittával együtt 20 apáca gondozta, ám a halála után már csak 19 folytatta, de férfi embert nem engedtek a közelébe.
Kildare közelében több mezőt is "Brigid legelőjének" hívtak, melyeket senki nem mert felszántani. Marhákat legeltettek rajta, amik ha a földig le is rágták a füvet, az másnap reggelre újra visszanőtt.
Szent Brigitta közkedvelt jelképe a Brigid kereszt névre hallgató szalmából font egyenlő szárú kereszt. A legenda szerint Brigitta megtérített egy haldokló pogány embert, méghozzá egy ilyen kereszt segítségével. A néphagyomány azt tartotta erről a szimbólumról, hogy véd az elemi csapásoktól, a tűzvészektől, a vihartól és a villámcsapástól. Az emberi test közelében tartva gyógyító erőt tulajdonítottak neki, különösen a gyermekszülésből eredő betegségek és a meddőség ellen gondolták jónak. (Elkészítési útmutató hozzá a Sövény Társaságának cikkei közt lesz fellelhető most szombattól.)
A keresztények az utóbbi évszázadban Szent Brigittához imádkoztak, mikor a tűz utolsó parazsait beborították hamuval éjszakára, hogy az reggelig ne aludjon ki teljesen. A skót népi hagyomány úgy tarja, hogy Brigitta segédkezett Jézus születésénél, így szülés esetén a bába az otthon ajtajához ment, és megkérte Brigittát, hogy jöjjön be, és adjon megkönnyebbülést a vajúdó nőnek. Brigittához fordultak továbbá otthonvédelmező bűbájok esetén is, valamint gyógyításra szánt növények begyűjtésekor.
Szent Brigitta növénye a gyermekláncfű, madara a kenderike, a sólyom és a csigaforgató.
Névváltozatai: Brighid, Brigid, Brigit, Bríd, Bride, stb.
Források:
James MacKillop: Kelta mítoszok és legendák
Sharon Paice MacLeod: Celtic Myth and Religion: A Study of Traditional Belief, with Newly Translated Prayers, Poems and Songs
John T. Koch: Celtic Culture: A Historical Encyclopedia, Volume 1
David Leeming: The Oxford Companion to World Mythology
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése