Növények a mágiában: aranyvessző

Latin név: Solidago gigantea, Solidago virgaugrea (erdei aranyvessző)
Nem: feminin
Elem: levegő

Égitest:Vénusz

Csillagjegy: mérleg, bika

Ünnep: Lughnasad, Mabon

Felhasználható: pénz, jóslás, elásott kincsek meglelése, gyógyítás, szerencse

Kézben tartva az elrejtett vagy elveszett tárgyak, a föld alá elásott kincsek és vízforrások felé "bólint". Egy másik elgondolás szerint az elásott kincsek felett nő.
Szerelmi jósláshoz is használhatónak tartották: csak viselni kell egy darabot belőle, és másnap már meg is láttatja veled a jövőbeli szerelmedet. Más helyeken viszont azért hordták maguknál a virágát az emberek, mert szerencsehozónak gondolták. Az aranyvessző szerencsét hoz annak a háznak is, amelyik mellet váratlanul (vagyis anélkül, hogy oda vetették/ültették volna) kinő. Megint más helyeken pedig a szerencsétlenséggel hozták kapcsolatba, és tilos volt a házakba bevinni.
Valaha nagy gyógyítóként állt tiszteletben. Különféle módokon használták fel sebek gyógyítására és vérzéscsillapításra, sőt a skótok egyenesen azt gondolták róla, hogy képes beforrasztani az eltört csontokat. Az észak-amerikai ojibwák is gyűjtötték a leveleit és a virágait, amelyeket aztán füstölőként égettek gyógyításra és azért, hogy sikeres legyen az őzvadászatuk.
Manapság aranysárga színe miatt virágait pénzhozó varázslatokban alkalmazzák (füstölők részeként, porokban és más növényi keverékekben).

Származásának legendája:
Egyszer régen egy öregasszony sétált az erdőben, viszont csakhamar elfáradtak a lábai. Kérte az erdő fáit, hogy adjanak neki egy sétabotot, amire rátámaszkodva megkönnyítheti a terhet öreg lábain. Ám egy fa sem volt hajlandó felelni az asszony kérésére. Végül egy megviselt és töredezett vessző ajánlotta fel szolgálatait, és segített kiérni az öregasszonynak az erdőből. Onnan kiérve viszont az öregasszony gyönyörű fiatal tündérré változott, és megkérdezte az őt kisegítő vesszőtől, mi a szíve vágya. A vessző azt felelte, hogy ő azt szeretné, hogy a világon minden gyermek szeresse. Erre a tündér virággá változtatta, majd megszórta aranyporral és aranyvesszőnek nevezte el, amit a világon minden gyermek örökké szeretni fog.

Gyógynövényként:
A növény szárának a felső 40-50 cm hosszú részét gyűjtik. A teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag-, májbántalmak, nehéz havivérzés, szamárhurut és ízületi fájdalmak ellen továbbá izzasztóul, vizelethajtóul, külsőleg pedig toroköblítőül használják.


Források: 
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos: Gyógyító növények
Jude Bradley,Cheré Dastugue Coen: Magic's in the Bag: Creating Spellbinding Gris Gris Bags & Sachets
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore and the Occult Sciences of the World 2. kötet
Elizabeth Silverthorne: Legends and Lore of Texas Wildflowers
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Marcello Pennacchio, Lara Vanessa Jefferson, Kayri Havens: Uses and abuses of plant-derived smoke