Növények a mágiában: iringó

Iringó

Latin név: Eryngium spp.
Nem: feminin
Elem: víz

Égitest: Vénusz

Csillagjegy: mérleg, bika

Felhasználható: védelem, szerelem, afrodiziákum, béke

 

Egykor, az utazók magukon viselték, hogy biztonságban legyenek, és szerencsét hozzon nekik az út során. Békét is lehetséges vele hozni; ezen célból szétszórhatod egy helyiségben, vagy ajándékba adhatod egy veszekedő párnak. Mind a magyarok, mind az oroszok ártó szellemek elleni talizmánnak tartották.Több kontinensen is az iringó-fajokat kígyómarások gyógyítására alkalmazták. Valaha az athéni pásztorok, ha a szamarukat megmarta egy mérges kígyó, ezen növény zúzott gyökerét rakták a sebre, miközben ráolvasást mondtak rá. Az észak-amerikai őslakosok, a náluk honos fajtáját (E. yuccifolium) használták fel ezen célból.
Egyes indián törzsek különféle más betegségek gyógyítására is alkalmazták (pl. reuma, láz, stb.), és a belőle készült gyógyszer fontos szerepet játszott a zöld-kukorica szertartás (Green Corn Ceremony) során. Ekkor, egy feljegyzés szerint, tüskéket mártottak az iringókészítménybe, és azzal karcolták meg az emberek bőrét. Más leírások szerint felhasználták a férfivá-, vagy sámánná avatási rituálék során.
Az iringót a szerelemmel is szorosan összekapcsolták az európai hagyományok. A mezei iringót (E. campestre) képesnek tartották jósálmok előidézésére a leendő szerelmekkel kapcsolatban. Ezen célból bizonyos jeles napokon (pl. Szent János napja) párnákat tömtek meg vele, és azokon aludtak. A tengerparti iringóról (E. maritimum) azt állították, hogy Phaon a segítségével szerezte meg Sappho kegyeit. A gyökerét ezen fajnak sokáig, kandírozott formában, afrodiziákumként fogyasztották, de öregedés ellen is jónak gondolták. Állítólag, a görög menyasszonyok is viseltek iringót, hogy a férjük hűséges legyen hozzájuk, és ne tudja elcsábítani őket más nőszemély.
Egy feljegyzés szerint, ha egy kecse beleharap egy tengerparti iringóba, mozdulatlanná fog dermedni, és vele együtt nemsokára az egész kecskenyáj is. Ez az állapot addig fog fennmaradni, míg a pásztor ki nem veszi a növényt a kecske szájából.

Gyógynövényként:
Mezei iringó (E. campestre): köhögéscsillapító, görcsoldó és nyugtató. Gyökerének főzetét vese- és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóul, epekő ellen használják.
Kék iringó (E. planum): levelét használják szamárhurut és bronchitisz ellen, valamint szívnyugtatóul.


Források:
Migene Gonzalez-Wippler,Migene González-Wippler: Complete Book of Amulets and Talismans
Henri Gamache:  The Magic of Herbs
Lewis Declaremont: Legends of Incense, Herb and Oil Magic
Madeline Pelner Cosman, Linda Gale Jones: Handbook To Life In The Medieval World, 2. kötet
William Francis Ryan: The Bathhouse at Midnight
David Lewis, Jr.,Ann T. Jordan: Creek Indian Medicine Ways: The Enduring Power of Mvskoke Religion
Beate Dignas,R. R. R. Smith: Historical and Religious Memory in the Ancient World
Earl of Orford Robert Walpole: Memoirs relating to European and Asiatic Turkey , and other countries of the East
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények