Tények és áltények a pogány kultúrában - egy kis panaszkodás

Nem ezt terveztem megírni mára. Még csak hasonlóra sem gondoltam. Én a csigák és kagylók különféle mágikus alkalmazásáról akartam írni. De az a bejegyzés nem akar összejönni......

Kilencmillió embert égettek el a máglyákon a boszorkányüldözések alatt.
A wicca ősi vallás.
Samhain egy ősi kelta isten neve.
Az ősi kelták már ünnepelték a ma divatos 8 fő (neo)pogány ünnepet.
Ostara és a "húsvéti" nyúl mítosza.
Minden boszorkánynak a múltban volt egy Árnyak könyvéje.
Lilith a védelmező istennője a kisgyermekeknek.
És még sorolhatnám.

Néha megdöbbent az, hogy milyen igénytelenek is tudnak lenni a mai pogány beállítottságú emberek, legalábbis ha történelmileg is helyes információkra kerül a sor (nem pedig a nyakukban függő pentagramma nagyságára). Egyszerűen nem értem, egyesek miért akarnak történelmet tanulni az ezoterikus polcról származó könyvekről a könyvtárban. Miért kell mindent rögtön elhinni, amit egy témáról olyasvalaki ír, aki nem szakembere annak?

Ott vannak azok a csodás írók, akik mindenféléket állítanak, anélkül, hogy csak kicsit is utána olvasnának a  témájuknak. Magyar viszonylatban ott van a hírhedt Kelta mágia (azt hiszem D.J. Conway-től), habár én végigrágtam magam pár éve a Boszorkány kézikönyvön is, és attól is minden bajom volt. Aztán Ravenwolf Tini boszorkányok című könyve is hagy nem kevés kívánni valót maga után.
Az internetes oldalakról meg nem is érdemes beszélni. Egy tini lányka/fiúcska oldalán olvastam egyszer, hogy a mágiát valamikor 500 évvel ezelőtt fedezték fel. Ez pedig már csak azért is felbőszített, mert én is voltam tini, de attól még nem hittem el ilyen képtelen hülyeségeket, és főképp nem hirdettem őket.

A másik, ami még nagyon idegesít, az az, ha az embereket nagyon érdekel egy bizonyos kultúra, de nem tudnak róla különösebben semmit, akkor valaki elkezd róluk mindenfélét tényként állítani. Csinálták/csinálják ezt a keltákkal, akik wicca körökben oly nagy sikernek örvendenek. Akasztottak rájuk ünnepeket, isteneket, az isteneikre pedig különféle tulajdonságokat. De nem kell ilyen messzire mennünk, elég, ha a magyar modern táltosok nagy részére gondolunk. Nem nagyon vagyok járatos ezen témában, de ezért néhány kicifrázott magyarázatot már én is hallottam.
Ami talán még elkeserítőbb, az a mitikus kultúrák történelmi tényként való bemutatása. Gondolok itt Atlantiszra és a hozzá hasonlókra. És persze, amikor egy ilyen elképzelést ötvöznek egy másik kultúra, hozzá egyáltalán nem illő részleteivel..... Pl. ott vannak az atlantiszi angyalok. Az angyalok ugyan hogyan keveredtek Atlantiszra?

De, nem csak kultúrákat, istenségeket is átírnak a mai pogányok! A valaha rettegett és félt istennőket ma mindenki imádja, és sokan naponta "beszélgetnek" velük! Ami pedig még ennél is jobb, hogy azok szörnyen kedvesek és segítőkészek! Nem azt mondom, hogy nem lehet napi szintű kommunikációt tartani fent az istenekkel, vagy hogy azok nem lehetnek segítőkészek. De az istenek alapvetően nem egy segélyszolgálat, se nem lelki, se nem anyagi ügyekben. És egyes istenek bizony kimondottan érzéketleneknek tűnhetnek a mai ember számára. Ám, erre nem az a megoldás, hogy fogjuk, és minden ami "rossz" kihagyjuk belőlük. Ott van Hekaté, akit a boszorkányok istennőjének neveznek, és aki a mai friss boszorkák nagy kedvence, de a Morrigan is elég népszerűnek számít. Ezek az istennők pedig nem olyanok, akikkel csak úgy papás-mamásat lehet játszani. Legjobb esetben, csak a saját fantáziájával játszik el az a meggondolatlan pogány, aki csak a pozitív oldalukhoz próbál közeledni (mert ő így értelmezi azt a bizonyos istennőt).  Legrosszabb esetben pedig számíthat... a legrosszabbra. De tényleg. Ne akard az isteneket magad ellen fordítani. Annak nem szokott jó vége lenni.

Meg egyáltalán miért kell minden "ütős" istennőt/istent cukormázba csomagolni? Legújabban Lilithről olvastam, mint a kisbabákat védelmező istennőről. Még jó, hogy Lilithet egy időben gyermekágyas démonnak tartották, aki a kisgyerekekre vadászott....

Aztán, ott van a wiccában oly kedvelt hármas istennő képzet. Sok helyen találkoztam már azzal a társítással, hogy Artemisz a Szűz (növő hold), Selene az Anya (telihold), és Hekaté a Banya (fogyó hold). Érdekes ehhez megjegyezni, hogy egyes ókori feljegyzések szerint Hekaté maga is szűz volt (a fiatal szüzek által viselt térdig érő ruhában is ábrázolták). Akkor most miért lett egy, alapvetően fiatal, csupán az emberi élet rémisztőbb oldalával összekapcsolt istennőből bölcs vénasszony?

Miért kell a mostani pogányoknak ennyire öntörvényűeknek lenniük?
Miért lusták arra, hogy csak egy kicsit is utána nézzenek bizonyos tényeknek? 
Miért olyan nehéz átrágni magad azon a pár történelemkönyvön vagy néprajzi íráson?
Miért kell mindent elhinni, amit írnak egy könyvben?