Nagyon boldog Halloweent!

Zenék a Halloween-i vacsorához

 Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája.

A tökéletes hangulathoz megfelelő zene is kell. Ha már az ételhez és a tennivalókhoz adtam néhány tippet, akkor most segítenék egy kicsit a zeneválasztásban is.

Íme egy összeállítás Kevin MacLeod-tól, ami igazi Halloween hangulatot idéz: https://www.youtube.com/watch?v=9TWAv-sxKgs

Valamint az elmaradhatatlan klasszikus, ha Halloween kerül szóba:

Az eredeti: https://www.youtube.com/watch?v=X6QzbvH-ZNo

A ’91-es soundtrack: https://www.youtube.com/watch?v=cplUonBPjrs

Jó szórakozást kívánok!



További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Varjak mágiája

  Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája.

Van néhány olyan állat, aki szorosabban kapcsolódik Halloween ünnepéhez, mint a többi. Ezek egyike a varjú.
A varjak a legtöbb nép hitrendszerében a halálhoz kapcsolódnak, és ekként kerültek közel ehhez a jeles naphoz is. Majdnem mindenhol hírnök szerep is jut nekik, hiszen a megjelenésüket általában előjelnek tekintik.
Nagyon sok forrás váltva hivatkozik varjakra és hollókra, így sokszor nem is tudhatjuk, hogy valójában melyik fajról van szó.

A kelta mitológia Morrighan istennőjének gyakori alakja, és úgy tartják, hogy ha három varjat látnak együtt, akkor az Istennő figyelő szemével állnak szemben.
A walesieknél, Mabinogion mondakörben a halál küldönceként varjú érkezett, de ugyanitt a boszorkányok át is tudtak változni ebbe az alakba.
A görögöknél Apollón jelképe volt, de mind a görög, mind a római néphagyományok jóslásra is használták őket, melynek során röptükből próbálták kifürkészni a jövőt.
Az észak-amerikai indián históriák közt se szeri se száma a varjakról szóló mágikus történeteknek, sőt, egyes törzsek lélektolvajoknak is tartják őket.
Az északi népeknél Odin egyik megjelenési formája volt, ráadásul a repülő varjakat az ő kémeinek tartották.
A Talmud szerint, amikor Káin megölte Ábelt, egy varjú tanította meg az embert, hogy miként kell eltemetni a holtakat.
A biblia – talán pont a számos mágikus kötődés miatt – tisztátalan lényként tekint rá, és még Noé is csak utolsó madárként engedi ki a bárkájáról, amikor rátalál a szárazföldre.

A leggyakoribb hiedelmek a varjakkal kapcsolatban:
- Ahol megjelennek, ott halál száll a házra, különösen ha a ház fölött átrepülve háromszor károg.
- Ha alacsonyan szállnak, betegséget hoznak.
- Ha reggel először a varjú énekel, esni fog.
- Varjút ölni balszerencsét hoz, de ha véletlenül mégis megtörténik, fekete ruhát öltve kell eltemetni.
- Ha keletről, vagy délről repül át felettünk, az szerencsét hoz.

A boszorkányság tárgykörében elsősorban a varjak fajszintű, vagy individuális szellemének transzállapotú megszólításáról és alakváltásáról beszélhetünk, hiszen a velük kapcsolatos egyéb szokások, valamint megfigyelések sokkal inkább a népi babonák közé tartoztak.

Érdekesség, hogy kitűnően el lehet sajátítani a varjú hangjelzéseit, és ezáltal kommunikálni vele, valamint ami tagadhatatlan, hogy a madarak között Ő az egyik legintelligensebb, és számos ember kitűnő barátja a sövény mindkét oldalán.

További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Soul cake - léleksütemény

Európa több országában is szokás volt halottak napján (nov. 2.) süteményeket sütni, melyeket aztán vagy vendégeknek, vagy gyerekeknek, vagy pedig a szegényeknek osztottak szét. Ezen édességek receptje faluról falura változott: egyes német források fekete színű tésztáról beszélnek, míg az angol részeken főként zabbal, vagy szárított gyümölcsökkel készült ételről van szó. De a léleksüteményeket általában nem csak egyszerűen szétosztották: a gyerekek és a koldusok házról házra jártak, kis mondókákkal, vagy imákkal és énekekkel a holtak érdekében, melyekért aztán majd megkapták a finomságot. Talán már ebből is többen kikövetkeztethették, hogy a modern "trick or treating" szokását is egyes teóriák erre a hagyományra vezetik vissza. Ám a léleksüteményeknek még jóval nagyobb jelentősége volt, mint a mai gyerekszórakoztató-édességszerző mulatságnak. A holtak érdekében elhangzó imák, énekek, zsoltárok a lelkek halál utáni jó sorsát voltak hivatottak biztosítani. Ezenkívül, az édesség a házba véletlenül betoppanó személynek való ajándékozása arra utalhat, hogy valaha kimondottan azt gondolták, hogy a holtakat magukat etetik így, vagy az őket éppen megszemélyesítő egyéneket. Egy valamivel keresztényebb hit szerint pedig, minden elfogyasztott léleksütemény után egy lélek szabadulást nyer a purgatóriumból. Így már nem is hangzik olyan furcsán az egyik tipikus angol léleksütemény kéregető mondóka legismertebb sora: "A Soul, a Soul, for a Soul Cake" ("Egy lélek, egy lélek, egy léleksüteményért")

13 tévhit Halloweenról

 

Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája

1. tévhit: Az Ősök előtti tisztelgés ideje
Bármennyire is romantikus lenne halottak napján tisztelegni az Ősök Szellemei előtt, ez a hagyományok tükrében mégsem a megfelelő időpont.
Sok európai hagyományban a téli napforduló az erre rendszeresített alkalom. Ilyenkor teremtettek velük kapcsolatot a régiek, nem pedig Halloweenkor - amiről persze azt sem tudták, hogy micsoda.


2. tévhit: A boszorkányünnep
Azt, hogy Halloween, vagy Samhain valaha is boszorkányünnep lett volna, minden valamit is magára adó néprajzos tudja, hogy badarság, ahogy a 8 ünnep körének ilyen jellegű felhasználása is. Ennek ellenére még mindig nagyon sok boszorkánysággal foglalkozó személy ünnepli ezt az alkalmat, amiért nem is kárhoztatható senki, hiszen a különleges hangulat ezen a napon tagadhatatlan.


3. tévhit: Trick-or-treating
Sokan azt gondolják, hogy már a kis kelta purdék is műanyag üstöcskével rohangáltak, hogy édességet kunyeráljanak. Ezzel szemben ez a hagyomány csupán 1940-ig vezethető vissza, és nem mellesleg ezen  rövid idő alatt is elég zajos története volt, mely számtalan érdekességet ölelt fel a szexuális zaklatástól, a mérgezett cukorkáig.


4. tévhit: A kelta újév és halál ünnep
Az egyik legelterjedtebb elképzelés, hogy a kelták ekkor ünnepelték újévet, összekötve a holtak ünnepével. Ezek az elképzelések az 1800-as évek végén láttak napvilágot, majd hamar el is tűntek, de romantikus mivoltuk miatt a köztudatban azóta is élnek. Újév sem volt ekkor, de még csak holtak ünnepe sem. Persze a kelták nagyokat ünnepeltek ilyenkor, de egy kicsit más tematika szerint.


5. tévhit: Halloween egy ősi pogány ünnep
Halloween gyakorlatilag egy nagy keverék a műanyag üstben.
Van benne egy nagy adag keresztény hagyomány, számtalan folklór elem, határozott modern hatás, de persze került bele néhány csepp a pogány ünnepekből is. Sok kor és sok nép hatásai alakították ki mai formáját, de csak annyira ősi pogány ünnep, mint a karácsony.


6. tévhit: Az ősi Tölgykirály-Magyalkirály sztori
A pogányok szeretik a Magyalkirály és Tölgykirály harcának felelevenítését Halloween ünnepén, általuk szemléltetve a sötétség és a világosság viszonyát. Azonban minden ellenkező híreszteléssel szemben a történet alig ötven éves, nem pedig régi, titkos favésetek, vagy ősi kőtáblák hozománya – ahogy néha hallani lehet.


7. tévhit: A töklámpás réges-régi története
Ha a töklámpás kerül szóba, akkor a legtöbben már mozdítják is a szájukat, hogy kimondják: Jack o’ lantern. Ám sajnos itt is bakikba futunk, mivel a történet, melyet idéznek, valójában nem a jelen sztoriról, hanem a lidércfényről szólt eredetileg, ráadásul a tökfaragás is csak a 19. század terméke.


8. tévhit: A régi szokás, néma vacsora
A fordítva felszolgált, némaságban elköltött vacsora szokása a magukat tradicionálisnak képzelő kollégák nagy kedvence Halloween idején. Egy tökéletesen új dologról van szó, hiába próbálják velünk elhitetni, hogy már az idők kezdetén is csendben eszegettek ilyenkor.
Természetesen a holtak szellemének megvendégelése létező momentum megannyi kultúrában, sőt, még néma vacsorát is találunk a hagyományok között, csak éppen tökéletesen más céllal.
Ennek ellenére jó muri egy ilyen alkalom, és ha az ember nem felejti el, hogy a szokás nem idősebb, mint ő maga, akkor miért is ne csinálhatná…


9. tévhit: Boszorkányújév
Az, hogy a boszorkányok ezen a napon ünnepelték volna az újévet, valójában minden alapot nélkülöz és semmilyen forrás nem támasztja alá.
Ha érdekelte őket egyáltalán az újév, akkor minden bizonnyal azon a napon tartották, amikor mindenki más.


10. tévhit: Pentagramma, a Halloween ősi jelképe
A pentagramma eredete valószínűleg Mezopotámia, ahol a sarok szót jelentette. Onnan került a görögökhöz, ahol Vénusz jele lett, majd a középkorban elkezdték az őselemek szimbólumaként alkalmazni. A Golden Dawn is használta előszeretettel, így néhány kellemetlen félreértés útján kapcsolódott a boszorkánysághoz, majd ezen keresztül Halloweenhoz. Természetesen az ünnephez nincs semmi köze.


11. tévhit: A tévhitek száma
Valójában tévhit az, hogy 13 tévhit lenne Halloweenról, mivel most csak 11 jutott eszembe…


További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Hogyan gátold meg, hogy a frissen elhunyt családtagod kimásszon a sírjából

Félsz attól, hogy halála után egy családtagod, vagy ismerősöd kikel a sírjából, és visszajár majd halált és pusztulást hozni az élőkre? Semmi probléma! Külön erre az esetre itt van pár módszer, amit már felmenőink is alkalmaztak és megbízhatónak találtak:

Tégy a halott szájába (közelébe) pénzt, hogy ne jöjjön vissza keresni, ha valahol dugipénze/elásott kincse lenne. Vagy esetleg, hogy tudjon fizetni a túlvilágra való átkelésért.

Temesd el vele a kedvenc, vagy gyakran használt dolgait, nehogy őket hiányolva visszatérjen.

A lakást ne az ajtón (vagy egy ablakon) keresztül hagyja el a holttest, hanem külön a számára bontsák meg a falat, majd a temetés után építsék a rést újra be.

Kösd össze a test két nagylábujját.

Kösd össze a kezeit (erre a rózsafüzér is tökéletesen megfelel, és még nem is olyan feltűnő).

Vagy a kezeit és lábait egyaránt.

Az elásott testre még rakj három nagy követ is - egyet a fejre, egyet a torzóra, és egyet a lábakra.

Vagy akár egy egész kőhalmot készíts rá. Biztos, ami biztos alapon.

Szúrj egy karót a mellkasába/szívébe.

Üss szögeket a lábába.

Vágd le a fejét (és rakd a lábához, ahol már nem fogja tudni elérni.).

Vágd ketté a holttestet. Vagy sok darabba.

Szemgolyóragu

 

Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája

 
A tavalyi boszorkányujj recept sikere után, idén ismét bemutatok egy Halloweeni ételt. A szemgolyóragu elkészítése nagyon egyszerű.

Készítünk egy jó adag tetszőleges paradicsom-alapú szószt, ami lehet milánói, bolognai, paradicsomos-padlizsános, vagy bármi más.

Ezt ráhalmozzuk a kifőzött metéltre, ami ha zöld, akkor még megfelelőbbé teszi az ételt az ünnepre.

Erre helyezzük a kettévágott mozzarella golyót, amibe felül lyukakat helyezünk el.

Ebbe tesszük a kettévágott, paprikával töltött olajbogyót, amit készen, üvegben lehet kapni, szinte bárhol.

Már csak a pupillákat kell borsból belehelyeznünk, valamint az ereket rátennünk, amik készülhetnek hajszál vékonyra vágott és megfőzve felpöndörödött paradicsomhéjból, vagy akár sáfrányszálakból is.

Mondanám, hogy jó étvágyat kívánok, de ennél az ételnél az étvágy a legkevésbé sem „szem”-pont.

Ne egyél boszorkányt!

 

A boszorkányoknak nevezett személyek tevékenységéről sok mindent gondoltak az idők során. Ezen képzetek közé tartozott a kannibalizmus is, ami ugyan mára már inkább csak mesék részeként maradt fent (lásd Jancsi és Juliska). Ám valaha ezt a vélt boszorkányi gyakorlatot egyesek komolyan gondolták, sőt, még törvényeket is hoztak vele kapcsolatban. A frankok által megírt száli törvényekben (Lex Salica) is szó esik erről a kihágásról: a boszorkányokat 200 shillingre büntették egy ember megevéséért (ez persze egyben azt is mutatja, hogy a törvényalkotók azért nem vették olyan komolyan ezt a kihágást). Egy 775-790-ből származó szász forrás viszont igencsak máshogy kezeli ezt az elképzelést. Itt a törvényalkotók épp azt tiltják meg, hogy az emberek megégessenek olyanokat, akikről azt hiszik, hogy boszorkányok, és a kannibalizmust gyakorolják. A legérdekesebb viszont az egészben talán az, hogy nem csak a boszorkány megégetéséért járt halálbüntetés, hanem az is külön meg lett tiltva (és szintén az életvesztés terhe mellett), hogy az önbíráskodó emberek a boszorkány húsát evésre adják valakinek, vagy hogy önmaguk egyék meg.

A múmia-por

 

 

Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája

Nem is olyan régen, a 18. században, még a legtöbb hazai patikában is kapható volt ez a bizarr alapanyag.

Többféle izgalmas hatást tulajdonítottak neki, úgy mint a malária, tuberkulózis, fejfájás, daganatok, gyomorfekély, vagy a szívbetegségek gyógyítását, de még az épületeket is szilárdabbá tette.

Néha nem por, hanem desztillátum formájában alkalmazták, de az egyszerű testrészek is kelendőek voltak.



Nem csak a gyógyászat, hanem a rituális mágia is előszeretettel használta múmiák maradványait, és ebben az időben virágzó piac épült ezekre az igényekre, így a patikusok sokszor még sírokat is raboltak a profit érdekében.

Egyébként a mágikus poroknak igen elterjedt kultúrája van, az európai néphittől kezdve, az észak-amerikai indiánszokásokon, vagy akár a vudun keresztül, az egyiptomi hagyományokig, mindenfelé.

Egyszer talán írok ezekről is egy összefoglalót…



További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Az ősök imádata

Az ősök imádata alatt alapvetően két dolgot értünk: egyrészt az egyéni, közvetlen felmenőink (az elhunyt hozzátartozóink) tiszteletét, másrészt pedig a nagyobb közösségünk (törzs, nemzetség, nemzet) bizonyos, valamilyen módon kiemelkedő holt személyeinek (akik egyénként lehetnek csak mitikus alakok is) a hódolatát. Tehát, valaki imádhatja a nagyanyja és a dédszülei szellemét, csakúgy, mint mondjuk Kossuth Lajost, vagy Hunort és Magort. Maga a tisztelet pedig ugyanúgy zajlott/zajlik, mint minden más szellemi lény esetében: imákkal, áldozatokkal, felajánlásokkal, szertartások keretein belül és ünnepek során, illetve közvetlen kapcsolatteremtéssel eksztázis által.

Az egész gyakorlat alapja az volt, hogy a holtak egy bizonyos (általában szellemi) minőségben a haláluk után is tovább léteztek. Sőt, ebben a létformában képesek voltak befolyással lenni a még élő emberek hétköznapjaira. A hatásuk persze lehetett jó is és rossz is, általában attól függően, hogy a halott elégedettnek érezte-e magát új létezési módjában, vagy sem. A holtak rosszindulatának a fizikai manifesztációi lehettek a különféle betegségek, járványok, hirtelen halálesetek, illetve a rossz termés. A pozitív befolyásuk termékenységben, jó termésben, a jövő felfedésében, vagy éppen abban nyilvánulhatott meg, hogy nem tettek az élőkkel semmit. Sőt, egyes adatok szerint a holtakhoz lehetett járulni, és nekik megfelelő áldozatot bemutatva egy konkrét ügyben is el lehetett érni a közbenjárásukat (hasonlóan ahhoz, ahogy ma egy keresztény egy szenthez közeledne).

Halloween amulett

Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája

 


Halloween minden pillanata arról szól – illetve annak profanizált megfelelője -, hogy megvédjük magunkat, családunkat, házunkat, vagy jószágunkat a Túlvilágról ilyenkor könnyűszerrel átlépő szellemektől. Erre szolgál a töklámpás, a zajongás, vagy éppen az ijesztő álruhák, de ennek egy klasszikus módja az alábbi amulett elkészítése is.


Hozzávalók:
Egy friss tök
Egy fehér gyertya
Három csipet só
Egy kis darab gyolcs
Egy kevés spárga
Három apró csirketoll
Egy kicsi szög


Elkészítés:
A tökből éjfélkor kivágunk három magot és a gyolcsra helyezzük.
Rászórjuk a sót, és ráhelyezzük a szöget, illetve a tollakat.
A gyertyával 13 csepp viaszt csepegtetünk rá, miközben az alábbi szöveget kántáljuk:

„Vékony fátyol átszakad,

 Bitang lélek itt ragad.

Nem a házad az én házam,

Nincs keresnivalód nálam.”

Végül becsomagoljuk a gyolcsot, és összekötjük a spárgával.


Az amulettet magunknál hordhatjuk, de az ajtó fölé is akaszthatjuk, attól függően, hogy minek az oltalmazására készült.



További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Egy 12. századi rémtörténet

Történt egyszer, hogy egy fiatal suszter beleszeretett egy konstantinápolyi nemes hölgybe. A szerelmes legény, hogy magasabb társadalmi rangra emelkedjen, ezáltal közelebb kerülve szíve vágyához, beállt katonának. De jaj, mindeközben, ugyanis a szép hölgy meghalt. A fiatalember ezt megtudva, elment a kriptájába, ahol együtt hált halott kedvesével. Az aktus után viszont egy hangot hallott, mely utasította, hogy a megfelelő időben térjen vissza, meglátni, mi is lett szerelmük gyümölcse. Miután a kellő idő eltelt, a suszter visszatért a kriptába, ahol is megkapott egy emberi fejet, aminek gorgó-szemei voltak. A fejet a tengerbe dobták, ahol azóta is veszélyes örvények találhatóak a vízben.

Bloody Mary – avagy ne nézz éjfélkor a tükörbe

Közös sorozatunk mai epizódja az Erdész munkája

Aki hallotta már Bloody Mary legendáját, az alighanem kerüli a fésülködést az éjszaka középső időszakában. De valójában miről is szól ez az elképzelés, és van valós alapja? Máris utánajárok.

Főként az angolszász és szláv folklórban jelenik meg a tükörből előtűnő szellem alakja. Ez a teremtmény az legrégebbi források szerint még nem ijesztgetett, hanem a jövőt árulta el. Azon belül is elsősorban a szerelemmel kapcsolatos információkat osztotta meg megidézőjével.

Talán az első változat egy angol szokás, amikor is a fiatal lánynak háttal kellett lemennie a lépcsőn, miközben az egyik kezében tükröt, a másikban pedig gyertyát tartott. Amikor a leány a tükörbe pillantott, megláthatta jövendőbelije arcát. Pórul is járhatott, hiszen ha egy koponya, vagy a halál arca nézett vissza rá, az azt jelezte, hogy még az esküvő előtt meghal.

Később ezen második opció demonizált formája élt tovább a hagyományokban – azok közül is elsősorban a serdülő lányok folklórjában. Így jutottunk el ahhoz a képzethez – amely számtalan film és könyv témáját adta már – miszerint éjfélkor, gyertyafényben, a tükörbe nézve háromszor kell kimondani Bloody Mary nevét, mire ő megjelenik, és a legváltozatosabb dolgokat teszi velünk, kezdve az arc összekarmolásától, egészen a lélek elrablásáig.

Hogy miért pont Bloody Mary, arra nincs egyértelmű magyarázat. Talán azért válaszották I. Mária gúnynevét, mert a protestánsokkal szembeni kegyetlensége elég ijesztővé tette szellemét egy ilyen szerepre.

Természetesen ennek is - mint a legtöbb modern szokásnak – van valós néprajzi alapja, ami pedig nem más, mint a catoptromancia, avagy a tükörből történő jóslás, illetve számtalan varázslat. Bővebben itt: http://azerdesz.hu/?p=1826


Nos, így Halloweenhez közeledvén, már csak egy mondanivalóm van: Bloody Mary,  Bloody Mary, Bloody Mary…

További érdekességek az Erdő misztériumáról és a tradicionális boszorkányságról: www.azerdesz.hu

Halloween 13 éjszakája (2014)

A ma induló, 13 részes sorozatot - immár hagyományosan - Erdész barátommal közösen bocsátjuk útjára. Egészen Halloweenig, minden nap egy újabb kapcsolódó, rövid érdekességet mutatunk be, kissé kötetlen formában. Az írásokat felváltva tesszük közzé, és minden második nap a másikét osztjuk majd meg.

A kezdeményezés célja, – amellett, hogy szeretnénk megismertetni Olvasóinkat a mondakör érdekességeivel – bemutatni, hogy a hazánkban nagy divattá vált „pogány” acsarkodás ellenére dolgozhatunk együtt, egymást segítve is, és ha két ember ugyanazzal a témával foglalkozik, nem kell feltétlenül egymás ellenségeivé, vagy konkurenseivé válniuk.

Jó szórakozást kívánunk az idei sorozathoz!

Növények a mágiában: csarab

Latin név: Calluna vulgaris
Nem: feminin
Elem: víz
Bolygó: Vénusz

Csillagjegy: Mérleg, Bika

Felhasználható: védelem, esőcsinálás, szerencse, boldogság, álmok

Virágnyelv: a fehér virágú változata a sikert jelenti

Azt mondják róla, hogy ha bőven virágzik, akkor erős tél fog következni, ha pedig gyönyörűen virít, akkor jó lesz a gabonatermés.
Skócia egyes részein, a fehér csarab növekedése egy adott helyen azt jelzi, hogy ott bizony tündérek jártak. Szintén a skótok tartották azt róla, hogy elégetve esőt képes hozni.
A fehér változatát különösen jó szerencsehozónak tartják, míg a bármelyik fajtájából készült koszorú a tükör köré rakva boldogságot hoz a házba. Valaha pedig a virágzó ágait az ablakokba szúrták, hogy sepregetéskor az ajtót őrző házi szellemek ne tűnjenek el.
Walpurgis éjszakáján a tehenekkel csarabkivonatot itattak, hogy megvédje őket az éjszaka kóborló boszorkányoktól. A német területeken a pajta bejárata mellé tettek egy belőle készült seprűt, hogy a gonosz ne tudjon bejutni (mert elvileg ha meglátta, meg kellett számolnia az összes levelét, ami reggelig eltartott). Toszkánában pedig a templomajtók fölé helyeztek ilyen seprűt, hogy felfedje a boszorkányokat. Az ottani hit szerint ugyanis, a boszorkányok ilyen seprűn jártak, és ha megláttak egyet, egyszerűen muszáj volt rápattanniuk, ezzel fel is fedve kilétüket.
Ha valaki álmokat szeretne látni, a fehér virágú változatát kell a párnája alá raknia.
Ezt az örökzöld növényt szokták az ogham18. "fájának" mondani, ami az U (ura) betűt takarja.
A legenda azt tartja, hogy piros változata a színét a csatában leölt piktek vérétől kapta.
A modern varázshagyományok szerint pedig magunkon hordva megvéd az erőszakos bűncselekményektől, de különösen a nemi erőszaktól. Persze, erre vonatkozóan nem tudok semmi garanciáról.


Források:
Marcel De Cleene, Marie Claire Lejeune: Compendium of Symbolic and Ritual Plants in Europe: Vol I Trees & Shrubs
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs

Egy boszorkányperből idézve II.

 1756. április 1.

"Kinek hivnak?

Pogács Judithnak.

Hova való vagy?

Gyomaj.

Boszorkány vagye?

A vagyok.

Hol lettél? és hány esztendeje?

Gyomán, 3 esztendeje már.

Kitül tanultál? Tarcsai Bába Jancsó Ersétül.

Kik voltak Tarsaid?

Aradon lakozó Kovács Martonné Boros Jenőben, Varga Jánosné, Fekete Jánosné, Ács Istvánné, Oláh Jánosné dudás volt, Szekeres Istvánné, Csikos Gergely, Gyomán Domián Jánosné, Czigany Miklos, Jeneine, akit meg égettek.

Hol jártál, minek képében?

Mindenkor csak farkas képében, mert még jol meg nem tanitottak.

Tettéle kárt valakinek azon Farkas képében?

Nem tettem 4 Juhon kivül, de azt sem öltem meg, csak kergettem.

Hova jártatok?

Boros Jenei kopasz hegyre."