Tej

A tej alapvető tápláléka az emberiségnek és minden emlősnek. Ez a folyadék az első, amit magunkhoz veszünk életünk kezdetén, és ez az egyetlen ami csak pusztán mások táplálására keletkezik.
Az anyatej szimbolizmusa (legyen az emberi vagy állati) mindig is pozitív volt. Táplálékul szolgált ez az isteneknek több kultúrában is. Egyiptomban a fáraónak, mint az isten földi reprezentációjának, szopnia kellett az istennő tejéből (vagy annak e világi képviselőjééből), hogy felfrissüljön és erőt szerezzen uralkodói feladatai ellátásához. A fáraókat koronázó szertartásnak pedig része volt a Hathor istennő templomában tartott szent tehenek tejének az elfogyasztása. Zeuszt csecsemőkorában egy Amaltheia nevű nőstény kecske (egyes források szerint nimfa) táplálta tejével.
De kedvelt áldozat is a tej az isteneknek és más mitikus lényeknek egyaránt. A halottak és a khtonikus istenek különösen szerették felajánlásként. Sok velük kapcsolatos rituáléban helyettesítette ez a vért, mivel a mellen keresztülszűrt vérnek tartották. Talán innen is származik az a babona, hogy ha véletlenül kiöntöd a tejet nem kell aggódnod, mert csak a holtak szomjaztak meg egy kicsit. De áldoztak belőle a görögök a nereidáknak, a nimfáknak és Pánnak, az egyiptomiak pedig Ámonnak. Kedvelt tápláléka volt még ez az ital a magyar táltosoknak és a bolgár zmey-eknek, de a brownie-knak is egy tál tejet rakta kint csemegének.
Egyiptomban ha egy nő tudni akarta, hogy termékeny-e, egy fiút szült anya tejét megitta, és ha hányt tőle, akkor vagy már terhes volt, vagy hamarosan az lett. De a fiút szült anya teje általános hozzávalónak számított az ókori Egyiptomban gyógyászati receptekben és védelmező varázslatokban is. Ezt a különleges nedűt speciális, anyát és gyermekét formázó edényekben tartották, és az isteni anya tejét szimbolizálta, ami vitalitást, erőt és hatalmat képes adni.
Az ókori görögök regenerációs szertartások alkalmával használták a tejet. Az orfikus rítusok egyikében a feláldozott bárányt az anyja tejében megfőzték, majd a résztvevők elfogyasztották a húsát, hogy új életet nyerjenek.

A svéd folklórban az anyatejet gyógyító eszköznek tartották fáradt és piros szemekre, valamint a fájó fülre, na és persze a mágia okozta betegségekre. Néha kenőcsöt készítettek belőle, és ezt kenték szét a fülben a fájdalom ellen. Ugyanitt tartották azt is, hogy a szoptató anya képes tejével másokat befolyásolni: ha a munkások kenyerét meghintették a gazdasszony tejével, az hatással volt a munkakedvükre.
Wales egyes részein azt tartották, hogy ha egy kígyónak sikerül anyatejet innia gwiber lesz belőle, ami egy nagy szárnyakat növesztett kígyó vagy sárkány, melynek testét kemény pikkelyek fedik. Az írek pedig azt hitték, hogy ha egy hulla bal kezét belemártják a tejesedénybe, akkor a tej benne több és jobb minőségű tejszínt fog adni.
A tejhez persze ezeken kívül is rengeteg más babona fűződik. Ha a tej kiömlik az asztalra, akkor még abban az évben keresztelő lesz tartva. A túlfőzött tej sikert jelent, amit veszély előz meg. Nem szerencsés hagyni a tejet a tűzhelyre kifutni. Ezt úgy is meg lehet előzni, hogy mikor látod, hogy a tej kifutni készül, gyorsan "kígyó, kígyó"-t kiáltasz, és ez majd visszaijeszti azt a fazékba. Ha úgy adsz ki a házadból tejet, hogy egy csepp vizet sem raksz bele, szerencsére ne is számíts. Ha valami rosszul végződött számodra, és boszorkányságot gyanítasz okának, főzz fel egy kevés tejet, majd szúrd bele az "ötágú villádat" (vagyis az ujjaidat) a nedűbe, és a boszorkány aki a varázslatot kivetette rád meg kell, hogy jelenjen előtted. Egy régi elképzelés szerint, ha valakibe villám csapott vagy füstmérgezése van, az igyon meg kilenc és fél deci fekete tehéntől származó tejet, és meg fog gyógyulni. De a fekete tehén teje jó lehet az övsömör gyógyítására is, itt csak meg kell mosni vele az érintett területet.
Mágia szempontjából a tejet gyógyításra és védelemre használják, de a szeretet növelésére is egy egyénben. A Holdhoz kapcsolják és a víz elemhez. Gyakran alkalmazzák fürdést is magába foglaló varázslatokban, mivel nemcsak jót tesz a bőrnek, de azt mondják az aurának is.
A különböző állatoktól származó tejeknek más-más felhasználási módjai lehetnek. Az oroszlán tejének valaha életadó erőt tulajdonítottak. A tehéntej pedig kiváló hozzávaló tápláló, jólétet hozó és védelmező varázslatokhoz, míg a kecsketej hatalmat és sikert hoz.

Források:
Jacqueline Van Gent: Magic, body, and the self in eighteenth-century Sweden
Geraldine Pinch: Magic in ancient Egypt
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
Benjamin Walker: Body Magic 
J. E. Lowe: Magic in Greek and Latin Literature
John Rhys: Celtic folklore: Welsh and Manx, Volume 1. 
Mercia MacDermott: Bulgarian folk customs
Richard Mercer Dorson: Peasant Customs and Savage Myths: Selections from the British Folklorists, Volume 1.
http://www.theoi.com/Ther/AixAmaltheia.html
Catherine Yronwode: Hoodoo Herb and Root Magic: A Materia Magica of African-American Conjure