Fekete hunyor
Nem: feminin
Elem: víz
Égitestek: Szaturnusz, Mars, Algol (csillag)
Csillagjegy: vízöntő, bak
Ünnep: Yule, Imbolc
Istenség: Hekaté, Athéna, Apollo, Aesculapius, Artemisz, PlutoFelhasználható: megtisztítás, varázslatok ellen, őrültség ellen, látahatatlanság
Proitosz király lányait Dionüszosz örültté tette, mire az uralkodó könyörgésére egy Melampusz nevű jós hunyor segítségével gyógyította meg őket. Innentől kezdve használták az őrültség gyógyítására. Egy Andreas Alciati nevű reneszánsz jogász egy helyen azt ajánlotta, hogy ne küldjék máglyára a boszorkányokat, helyette inkább adjanak nekik ebből a növényből. Alciati ugyanis nem hitt a boszorkányok létezésében, és valószínűleg őrülteknek hihette a boszorkányságukat bevalló személyeket, így mint gyógyszert ajánlhatta számukra a hunyort. Használták még sok minden más gyógyítására is, pl: köszvény, lepra, fogfájás, menstruációs fájdalmak, valamint fejfájás esetén elég volt csak a fejre rakni, vagy porítva az orrba felszippantani. Az orron keresztüli bevitelt alkalmazták az elme élesítéséért is.
Porított levelét és gyökerét meditációs füstölőkeverékekhez adták, vagy csak magában őrjöngés kiváltására vagy megszüntetésére alkalmazták.
Az ókorban használták a házak megtisztítására és felszentelésére is. Úgy gondolták, hogy azáltal, hogy szétszórják egy helyiségben vagy illatosítják vele azt, elűzik belőle a gonosz szellemeket. Ezen ceremóniákat nagy átéléssel végezték, ünnepélyes himnuszok éneklése közben. A hunyort olyan hatásosnak tartották, hogy egy beszámoló szerint még azon szőlőtőke bora is ilyen befolyással volt a környezetére, mely közelében egy hunyor nőtt; így elég volt csak azt körbehinteni az otthonokban. Egy időben azt is gondolták, hogy annak a háznak nem mennek gonosz szellemek a közelébe, ami mellett ez a virág nő. Háziállatok védelmére is alkalmas volt, ezért vagy felakasztották az istállókban, vagy magukat az állatokat áldották meg vele. Gyökerét mágikus védelmező amulettként használták (a mandragórához hasonlóan formára vésve), valamint pestis elleni talizmánként alkalmazták.
A hunyor közeli kapcsolatban állt a mágiával és a boszorkánysággal is. Mivel sötét és magányos helyeken nő, rossz ómennek tartották, és rossz szerencse várt a leszedőire a középkorban. A boszorkányok repülőkenőcsökben használták, míg a mágusok a porított gyökerét szórták maguk elé, hogy láthatatlanok legyenek.
Állítólag az ókori gallok nyílvesszőik hegyét hunyorral kenték be, hogy az elejtett vad húsa porhanyósabb legyen. Toszkánában a parasztok a termés mennyiségére következtettek bóbitái számából: a 4 nagyon jó termést jelentett, a 3 közepeset, míg a 2 rosszat. Wales néhány részén pedig az, ha tavasszal virított váratlan események bekövetkezését jelezte.
A hunyor leszedésére különféle előírások léteztek. Az egyik recept szerint egy kard hegyével kört kellett írni a növény köré, majd kelet felé fordulva begyűjteni, miközben Apollóhoz és Aesculapiushoz imádkozott az ember. A másik leírás szerint fehérbe öltözve, mezítláb kellett letörni (nem vágni) a virágot jobb kézzel, majd egy fehér köpennyel betakarni, és átvenni a bal kézbe. Ezután a begyűjtőnek kenyeret és bort kellett áldozatként bemutatnia. Ha a leszedés nem így történt, akkor a középkorban úgy tartották, hogy a növénynek nem is lesz gyógyító hatása. A növényrész leszedésénél használt kézmozdulat is fontos volt: ha felfelé törte le az ember, akkor a testnedveket a növény is felfelé hozta, azaz hánytató hatása lett; a lefelé irányuló törésnél pedig épp ellenkezőleg, hashajtó hatással rendelkezett. Ám a begyűjtés veszélyekkel is járt. Ha a munka közben egy sas repült el az égen, és meglátta azt, ami a növénnyel történik, a leszedő egy éven belül meghalt. A sas mellett vigyázni kellett a hunyor által kibocsátott gőzökkel is, ami álmosságot okoz; viszont ez ellen védekezésként előzőleg fokhagymát lehetett fogyasztani.
Mérgező növény!!! A gyökere erős hánytatószer, de okozhat még hasmenést és szívproblémákat is. Akár halálos is lehet. A bőrön képes égési sérüléseket okozni.
Források:
Scott Cunningham: Magical herbalism: the secret craft of the wise
Jude Bradley, Cheré Dastugue Coen: Magic's in the Bag: Creating Spellbinding Gris Gris Bags & Sachets
Vivian A. Rich: Cursing the Basil: And Other Folklore of the Garden
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World
C. J. S. Thompson: Mystery and Romance of Alchemy and Pharmacy
Brian Alexander Pavlac: Witch hunts in the western world: persecution and punishment from the Inquisition through the Salem trials
Henry Phillips: Flora historica, 1. kötet
Christopher A. Faraone: Magika hiera: ancient Greek magic and religion
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Louis Herbert Gray: The Mythology of all Races: Greek and Roman
Heinrich Cornelius Agrippa: The Philosophy of Natural Magic: A Complete Work on Magic and Sorcery
Anna Pavord: The Naming of Names: The Search for Order in the World of Plants
Albertus Magnus: Egyptian Secrets: Or White and Black Art for Man and Beast
D.A. Schulke: Viridarium Umbris: The Pleasure-Garden of Shadow
http://www.thepoisongarden.co.uk/atoz/helleborus.htm
http://www.theoi.com/Flora1.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése