Tegnap örömmel telve indultam el meglátogatni a Hegyemen kedvenc kis helyemet. A Nap gyönyörűen sütött, és az erdő, valamint a Hegy is úgy tűnt örömmel fogad. Madarak üdvözöltek, aztán még épp hogy csak beértem a fák közé, már leltem is egy kis kincset - egy állati koponyát. Boldogan indultam tovább a kis zugomhoz. Aztán ahogy közelebb értem hozzá, le is dermedtem. Valami nem stimmelt. Amikor legutóbb jártam arra, még egy iker tölgyfa állt ott, ám most csak az egyik fogadott, és neki is több nagy ága eltűnt. Egy fagyalbokor is hiányzott, ahogy egy galagonya is. Más fák ágai is megfogyatkoztak, sőt teljes fák és bokrok tűntek el.
Én pedig minderre nagyon kifinomultam reagáltam: leültem a földre, és sírtam.
 |
| ősszel, még eredeti szépségében a tölgyek; ma már a bal oldali fa hiányzik |
 |
| a kivágott tölgy csonkja |
 |
| balról az első nagy fa a megmaradt tölgy |
 |
| itt látszik az útvonal, ahol levonszolták a kivágott fákat |
Ja, és ez mind illegálisan lett kivágva....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése