Arthur Rackman |
- régen a téli napfordulónak felelt meg, évkezdő napnak számított, mindemellett általános gonoszjáró nap is volt
- általános dologtiltó nap, különösen a tipikus női munkákra vonatkozva (pl. szövés, fonás)
- a nőknek ekkor nem volt szokás másokhoz látogatóba menni, mert e napon boszorkányozás végett jártak házhoz, és elvitték a meglátogatott otthon hasznát (ha egy asszony mégis látogatóba ment, akkor különféle varázserejét semlegesítő eljárásoknak tették ki: fejszére pisiltették, vagy tyúkürülékkel kenték be az orrát)
- tilos volt ekkor bármit is kölcsön adni, mert azzal kiadnák a szerencsét is a házból
- Luca napján a szerszámokkal más munkáját meg lehetett rontani
- éjfélkor, keresztúton, mogyoróvesszővel vagy szentelt krétával húzott körből meglátható volt a boszorkány
- fokhagymát használták ekkor a boszorkányok távol tartására (megették, párna alá dugták, vagy az ajtókra keresztet húztak vele, stb.), ugyanerre a célra még jónak tartották a zajcsapást is (pl. lánccsörgetés, vasdarabok összeverése)
- baromfiak varázslására és rontására volt kiváló időpont, pl: mézzel kenték be a tyúkokat, hogy a kakas jobban szeresse őket, vagy a szomszéd portáról loptak valamit, és azt használtak fel a varázslathoz
- kotlóvarázslás is folyt ekkor: egyes helyeken a gazdasszonynak egész nap sokat kellett ülnie, hogy a kotló jól üljön
- ekkor kezdik el kötni (de van ahol csak ezen a napon kötik) a nyírfavesszőből készült lucaseprűt, amit majd karácsonykor fejeznek be; és ekkor el is viszik az éjféli misére, hogy az "szentelést" nyerjen (pl. sepregetnek vele első harangozáskor az oltár előtt). Tolvaj-távoltartó tulajdonságúnak tartották ezt az eszközt, s a házat, a földet vagy a méhest seperték vele körül.
- jelentős nap az élet-, sors-, időjárás- és szerelmi jóslások és varázslások tekintetében is (lucadió, lucafa, lucakalendárium, lucabúza)
- országszerte ismert volt a lucajárás: asszonyok, gyerekek vagy legények álarcokba öltözve, vagy fehér lepedőbe bújva esetleg szarvakkal díszítve, vagy a férfiak nőknek öltözve ijesztgették a lakosságot
- a németeknél Luca napján a gazdasszony szenet, tömjént és kökényágat vett, és ezzel füstölte át a házat a varázslatok ellen
- Luca édességet vagy ajándékot is hozhatott egyes helyeken, van ahol Miklós kísérője volt
Forrás: Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése